Még az elméletben anonimizált genetikai adatbázisokból is visszafejthető, kiknek az adatait tartalmazzák – számolt be egy nemrég közölt kutatásról hétfőn a Nature hírportálja.

Conor Walker, a New York-i Columbia Egyetem bioinformatikusa és kollégái olyan adathalmazokat vizsgáltak, amelyeket genetikusok egysejtes RNS-szekvenálással (scRNA-seq) állítanak elő. A módszer segítségével vizsgálható, hogy egyes személyek sejtjei milyen géneket fejeznek ki, ami lehetővé teszi azt, hogy szakemberek több információhoz jussanak például daganatos megbetegedések kialakulásáról.

A Cell folyóiratban publikált elemzés szerint az adathalmazok elvileg anonimizáltak, de ennek ellenére egy adott kutatás scRNA-seq adatai kiaknázhatók lehetnek egy másik kutatásban résztvevő, ugyanazon betegek vagy önkéntesek azonosítására.

„A genomjaink nagy mértékben használhatók beazonosításunkra. Nagyon sokat elárulhatnak rólunk, a genetikai vonásainkról és a megbetegedésekre való hajlamunkról” – mondta a kutatás egyik társszerzője, Gamze Gürsoy, aki szintén a Columbia Egyetemen dolgozik bioinformatikusként. „A bankkártyaszámodat lecserélheted ha kiszivárog, de a genomodat nem” – tette hozzá.

Korábban úgy vélték, hogy az egysejtes adathalmazoknak „zajosságuk” – a génkifejeződés sejtek közötti különbségei – miatt nincsenek adatvédelmi aggályaik. Erre most Walker és kollégái rácáfoltak, és a génkifejeződési adatokat felhasználva rekonstruálták egy személy genomját. Ezáltal 80 százalékos megbízhatósággal képesek voltak az illetőnek egy másik adatbázisban elérhető genomjához kötni az egysejtes RNS-szekvenálási adatokat.

Az ilyen vizsgálatokban használt teljes genomi adatbázisokhoz általában csak kutatók férnek hozzá, de a szakemberek szerint egyre többen vesznek igénybe genomszekvenálás alapú családfakutatási szolgáltatásokat, ahonnan ezeket hackerek potenciálisan megszerezhetik. Ez pedig az adott személyekről szenzitív, például pszichiátriai megbetegedésekkel összefüggő adatokat tárhat fel.

Gürsoy azt állítja, hogy ezek nem csak elméleti aggályok, hanem nagyon is valós következményekhez vezethetnek, köztük munkahelyi diszkriminációhoz. Azzal is érdemes tisztában lenni szerinte, hogy a kiszivárgott információk a következő generációra is veszélyt jelenthetnek, hiszen a genetikai jellegek az utódokra is átöröklődnek. „Minden ami rólunk kiszivárog több generációt is érinthet” – mondta.