Német biofizikusok igazolták, hogy csak vízzel teli kőzetrepedésekre és hőforrásra volt szükség, hogy prebiotikus kémiai reakciók létrehozzák az életet felépítő molekulákat. Az eredményeket a kutatást vezető szakember és a terület egyik legnagyobb szakértője segített értelmezni a Qubitnek.
A Karikó Katalinék által kidolgozott Nobel-díjas módszer finomhangolásával a Qubitnek nyilatkozó immunológus professzor szerint elkerülhető lesz, hogy a szervezetünk saját fehérjéit pótló mRNS-terápiák problémákat okozzanak.
Egy új kutatás szerint minél idősebbek vagyunk, annál gyorsabban íródik át a DNS-ünk RNS-molekulákká. A Qubitnek Charles Brenner amerikai biokémikus elmondta, hogy a folyamat lelassításával állatoknál sikerült hosszabb élettartamot és egészségesebb időskort elérni, de az még odébb van, hogy gyógyszerrel lehessen lassítani az emberek öregedését.
A japán Hajabusza-2 által gyűjtött anyagot vizsgáló kutatók szerint most már egyértelmű, hogy az aszteroidáknak meghatározó szerepe volt a prebiotikus evolúció beindításában.
A fejlábúak azért lehetnek olyan okosak, mert az agyukban az emberekéhez hasonló mikroRNS-ek találhatók.
Most először sikerült fehérjéket növeszteni RNS-molekulákkal. A folyamat a kutatók szerint az ősi Földön is lejátszódhatott, és ez alapozhatta meg a mai bonyolult fehérjeszintézis folyamatát.
Hogyan módosul a tudományos siker Barabási Albert-László-féle receptje, ha nőkről van szó? Karikó Katalin és a tavalyi Nobel-díjas kutatónők élete segít megérteni.
A kutatók szerint ez magyarázhatja, hogy egyes emberek még hónapokkal a fertőzésből való felgyógyulás után is pozitív eredményt kapnak a koronavírusteszten. A tanulmány korábbi változatát az oltásellenesek is felkarolták: szerintük ez azt bizonyítja, hogy az mRNS alapú vakcináktól mutánsokká válnak az emberek.
A Karikó Katalin és Drew Weissman által szabadalmaztatott eljárás reményt ad arra, hogy a koronavírus ellen kifejlesztett technológiát a jövőben olyan súlyos betegségek gyógyítására is be lehet vetni, mint a sarlósejtes vérszegénység, a cisztás fibrózis, a melanoma vagy a tüdőrák.
Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna osztoznak a díjon, amit a CRISPR/Cas9 génszerkesztő eszköz kifejlesztéséért kaptak. Először fordult elő, hogy a legrangosabb tudományos díjjal két nőt tüntettek ki.
Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.
A koronavírus szaporodását az RNS-függő RNS-polimeráz és a helikáz, valamint számos kapcsolódó fehérje intézi. A most elkészült atomi pontosságú 3D térképtől azt remélik, hogy jelentősen felgyorsítja az ellenszerek utáni kutatásokat.
Laboratóriumi körülmények között kis mennyiségű kén-hidrogént juttattak emberi sejtek mitokondriumába az Exeteri Egyetem kutatói, mire az elöregedett sejtek visszanyertek valamit korábbi génaktiváló képességükből.
Bár a diamidofoszfátnak még nem bukkantak a nyomára a Föld őskorának kutatói, egy a Nature-ben megjelent tanulmány mégis azt állítja, hogy ennek az élettelenből élőt kreáló primitív enzimnek az alkotóelemei már ott rotyogtak a 4 milliárd évvel ezelőtti őslevesben.