A NASA OSIRIS-REx kisbolygószondája által 2023-ban Földre juttatott törmelék az élethez nélkülözhetetlen molekulákban valaha látott leggazdagabb, kozmikus forrásból származó minta.
Korábban úgy vélték, hogy az egyes sejtek génkifejeződéséről gyűjtött adatok nem vetnek fel komoly adatvédelmi aggályokat, mert ahhoz túl zajosak. Most kiderült, hogy mégis.
Victor Ambros és Gary Ruvkun a különböző sejttípusok létrejöttét szabályozó génaktivitás titkaira jöttek rá kutatásaik során, ezért jár a Nobel.
Az AlphaFold új változata már a DNS, az RNS és a fehérjékhez kötő gyógyszerhatóanyagok szerkezetét is meg tudja határozni, ami jelentősen felgyorsíthatja az új hatóanyagok felfedezését.
Német biofizikusok igazolták, hogy csak vízzel teli kőzetrepedésekre és hőforrásra volt szükség, hogy prebiotikus kémiai reakciók létrehozzák az életet felépítő molekulákat. Az eredményeket a kutatást vezető szakember és a terület egyik legnagyobb szakértője segített értelmezni a Qubitnek.
A Karikó Katalinék által kidolgozott Nobel-díjas módszer finomhangolásával a Qubitnek nyilatkozó immunológus professzor szerint elkerülhető lesz, hogy a szervezetünk saját fehérjéit pótló mRNS-terápiák problémákat okozzanak.
Egy új kutatás szerint minél idősebbek vagyunk, annál gyorsabban íródik át a DNS-ünk RNS-molekulákká. A Qubitnek Charles Brenner amerikai biokémikus elmondta, hogy a folyamat lelassításával állatoknál sikerült hosszabb élettartamot és egészségesebb időskort elérni, de az még odébb van, hogy gyógyszerrel lehessen lassítani az emberek öregedését.
A japán Hajabusza-2 által gyűjtött anyagot vizsgáló kutatók szerint most már egyértelmű, hogy az aszteroidáknak meghatározó szerepe volt a prebiotikus evolúció beindításában.
A fejlábúak azért lehetnek olyan okosak, mert az agyukban az emberekéhez hasonló mikroRNS-ek találhatók.
Most először sikerült fehérjéket növeszteni RNS-molekulákkal. A folyamat a kutatók szerint az ősi Földön is lejátszódhatott, és ez alapozhatta meg a mai bonyolult fehérjeszintézis folyamatát.
Hogyan módosul a tudományos siker Barabási Albert-László-féle receptje, ha nőkről van szó? Karikó Katalin és a tavalyi Nobel-díjas kutatónők élete segít megérteni.
A kutatók szerint ez magyarázhatja, hogy egyes emberek még hónapokkal a fertőzésből való felgyógyulás után is pozitív eredményt kapnak a koronavírusteszten. A tanulmány korábbi változatát az oltásellenesek is felkarolták: szerintük ez azt bizonyítja, hogy az mRNS alapú vakcináktól mutánsokká válnak az emberek.
A Karikó Katalin és Drew Weissman által szabadalmaztatott eljárás reményt ad arra, hogy a koronavírus ellen kifejlesztett technológiát a jövőben olyan súlyos betegségek gyógyítására is be lehet vetni, mint a sarlósejtes vérszegénység, a cisztás fibrózis, a melanoma vagy a tüdőrák.
Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna osztoznak a díjon, amit a CRISPR/Cas9 génszerkesztő eszköz kifejlesztéséért kaptak. Először fordult elő, hogy a legrangosabb tudományos díjjal két nőt tüntettek ki.
Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.