Áttörés az archeogenetikában: először sikerült RNS-t nyerni egy gyapjas mamutból
Az eddigi legrégebbi RNS a szintén a szibériai permafrosztból előkerült 14 ezer éves farkasé volt.
szekvenálás
Kulcsszerepet játszottak a robotizált víruskimutató rendszerek a száj- és körömfájás elleni küzdelemben
Malik Péter, a Nébih ÁDI Virológiai Laboratóriumának vezetője szerint automatizált PCR-rendszerük nélkül képtelenség lett volna tesztelni a magyarországi ragadós száj- és körömfájás- és madárinfluenza-járványokból származó sok százezer mintát.
Megkérdeztük a chatbotokat, hogy ki kapja szerdán a kémiai Nobel-díjat
A legnépszerűbb chatbotok Omar Yaghinak és kollégáinak adnák a 2025-ös kémiai Nobel-díjat a gáztárolók építésére és egy sor más alkalmazásra kiválóan alkalmas retikuláris anyagok kifejlesztéséért.
Magnókazetta alakú DNS-adattárolót hoztak létre, amire ráfér minden valaha rögzített dal
A kínai kutatók által kifejlesztett DNS-kazetta 36 000 terabájtnyi adatot tud eltárolni, de ennek kinyeréséhez kazettalejátszónál bonyolultabb eszközhöz kell nyúlni.
A légszennyezés miatt lehet egyre több nemdohányzó tüdőrákos beteg
Egy friss genetikai kutatás szerint minél magasabb a légszennyezettség egy adott régióban, annál több daganatképződést elősegítő mutációt rejtenek a nemdohányzó tüdőrákos betegek sejtjei.
Meglepő fejlemény: az anonim genetikai adatbázisok mégsem annyira anonimak
Korábban úgy vélték, hogy az egyes sejtek génkifejeződéséről gyűjtött adatok nem vetnek fel komoly adatvédelmi aggályokat, mert ahhoz túl zajosak. Most kiderült, hogy mégis.
My name is LUCA: magyar kutató részvételével tárták fel minden földi élőlény közös ősének eredetét
Szöllősi Gergely evolúciógenetikus szerint a friss genomikai és fosszilis adatok és az újonnan kifejlesztett genetikai módszerek együtt tették lehetővé, hogy a kutatók bepillantást nyerjenek a földi élet legkorábbi szakaszába, és feltárják a LUCA titkait. Na de ki az a LACA?
Öregedésünkről és élettörténetünkről mesélnek a magyar kutató vezetésével létrehozott sejtfagyűrűk
Csordás Attila és kollégái azt remélik, hogy a biológiai öregedést mérő új órájuk az egészséges élettartamot meghosszabbító terápiák fejlesztésében és tesztelésében is segíthet.
Magyar egyetemekkel is kapcsolatban áll az a kínai genomikai vállalat, ami az USA szerint komoly biztonsági kockázatot jelent
A BGI Group genetikai tesztjei Magyarországon is elérhetők, és a vállalat a debreceni és a pécsi egyetemmel is együttműködik. Amerikai szakértők szerint félő, hogy a cég által gyűjtött genetikai adatok gazdasági, katonai és stratégiai előnyökhöz juttatják Kínát.
Ez a szerkezet 700 kilót nyom, akkora, mint egy hűtőszekrény, és olyasmire képes, amiről 20 éve még csak álmodtunk
Az apró vírusgenomok nehézkes és költséges meghatározásától néhány évtized alatt a eljutottunk oda, hogy ma egyetlen szekvenáló készülék 1-2 nap alatt akár 128 ember teljes genomját is feltárja. Mit tartogat a jövő?
33 év után végre a kezünkben van az emberi genom teljes szekvenciája
Már csak az Y kromoszómára kellett várni, aminek szekvenciájából eddig 30 millió bázispár hiányzott. De miért tartott eddig a munka, és mi ennek a jelentősége?
Húsz éve várt áttörés a genetikában: először sikerült hiánytalanul szekvenálni a teljes emberi genomot
A Humán Genom Projektnek 2003-ban az emberi genom 92 százalékát sikerült azonosítania, a tudósok azóta próbálták a hátramaradó 8 százalékot felderíteni. A génszekvenálási technológia fejlődésének és közel száz tudósnak hála ez mára sikerült.
Több mint 12 ezer eddig ismeretlen mikroorganizmust azonosítottak
Amerikai kutatók több mint 52 ezer élőlény genomját határozták meg, és 12 ezer új mikrobafajt fedeztek fel, ami 44 százalékkal terjeszti ki az eddig ismert baktériumok és archeák közé tartozó mikroorganizmusok mennyiségét.
Ujjcsonttöredékből rekonstruálták, hogy nézhetett ki egy 70 ezer évvel ezelőtt élt gyenyiszovai lány
A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói epigenetikai mechanizmuson alapuló módszerrel építették újra az őslány csontvázát és koponyáját.