Korábban úgy vélték, hogy az egyes sejtek génkifejeződéséről gyűjtött adatok nem vetnek fel komoly adatvédelmi aggályokat, mert ahhoz túl zajosak. Most kiderült, hogy mégis.
Szöllősi Gergely evolúciógenetikus szerint a friss genomikai és fosszilis adatok és az újonnan kifejlesztett genetikai módszerek együtt tették lehetővé, hogy a kutatók bepillantást nyerjenek a földi élet legkorábbi szakaszába, és feltárják a LUCA titkait. Na de ki az a LACA?
Csordás Attila és kollégái azt remélik, hogy a biológiai öregedést mérő új órájuk az egészséges élettartamot meghosszabbító terápiák fejlesztésében és tesztelésében is segíthet.
A BGI Group genetikai tesztjei Magyarországon is elérhetők, és a vállalat a debreceni és a pécsi egyetemmel is együttműködik. Amerikai szakértők szerint félő, hogy a cég által gyűjtött genetikai adatok gazdasági, katonai és stratégiai előnyökhöz juttatják Kínát.
Az apró vírusgenomok nehézkes és költséges meghatározásától néhány évtized alatt a eljutottunk oda, hogy ma egyetlen szekvenáló készülék 1-2 nap alatt akár 128 ember teljes genomját is feltárja. Mit tartogat a jövő?
Már csak az Y kromoszómára kellett várni, aminek szekvenciájából eddig 30 millió bázispár hiányzott. De miért tartott eddig a munka, és mi ennek a jelentősége?
A Humán Genom Projektnek 2003-ban az emberi genom 92 százalékát sikerült azonosítania, a tudósok azóta próbálták a hátramaradó 8 százalékot felderíteni. A génszekvenálási technológia fejlődésének és közel száz tudósnak hála ez mára sikerült.
Amerikai kutatók több mint 52 ezer élőlény genomját határozták meg, és 12 ezer új mikrobafajt fedeztek fel, ami 44 százalékkal terjeszti ki az eddig ismert baktériumok és archeák közé tartozó mikroorganizmusok mennyiségét.
A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói epigenetikai mechanizmuson alapuló módszerrel építették újra az őslány csontvázát és koponyáját.