Drónokkal és lidarral találtak rá két elveszett városra, amik a selyemút fontos csomópontjai lehettek
Drónok által cipelt lézeres távérzékelőkkel (lidarral) térképeztek fel két olyan elfeledett várost Üzbegisztán keleti hegyvidéki területén, amelyek egykor a selyemút mentén helyezkedtek el, és ennek köszönhetően virágzó kereskedelmi csomópontoknak számítottak a 6–11. század között. Tugunbulak és Tashbulak városának föld alatt rejlő struktúráira 2000-2200 méteres magasságban találtak rá.
Bár a zord hegyvidéki terep általában nem igazán feküdt a kereskedőknek, az egykor nyüzsgő városokban nemcsak árukat, hanem olyan egyedi erőforrásokat is kínáltak, mint a különböző ércek, így az ilyen helyszínek is fontos szerepet tölthettek be az Európa és Kína közötti útvonalakon. A két város és hasonló társaik végül akkor merülhettek feledésbe, amikor a fő kereskedelmi útvonalak a tengerre tevődtek át.
A felszínen ugyan csak halmok láthatók, a föld alá betekintő lidarnak köszönhetően épületek, erődítmények, utcák és terek részletes körvonalai tárultak fel. A 120 hektáron elterülő Tugunbulakban például 3 méteres vastagságú falakra is bukkantak, amelyek valószínűleg valamilyen erődöt vettek körül, míg a környező vasérclelőhelyek közelségéből arra következtetnek, hogy egyes struktúrák vas- és acélgyárakat takarhatnak. Ehhez képest Tashbulak jóval kisebb település volt, és az elrendezése is egyedülálló: mivel az erődítmények falain kívül nem találták lakott területek nyomait, a kutatók arra következtetnek, hogy a városlakók szezonálisan nomád körülmények között, jurtákban éltek, amelyek többnyire nem hagynak nyomot maguk után.
A Nature-ben szerdán megjelent tanulmány szerint a hegyi városok többek lehettek szimpla kereskedelmi állomásoknál: az innováció és a politikai interakciók központjaiként is működhettek Közép-Ázsiában. Az eredmények megkérdőjelezik azokat a történelmi felfogásokat, amelyek szerint a selyemút jelentősége a nyugati és kínai végpontokra korlátozódott – a most feltárt két városhoz hasonló köztes állomásokból a kutatók reményei szerint még többet találhatnak meg a közeljövőben a drónos-lidaros módszerrel.
A Nature videót is közölt a felfedezésről:
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: