A Göteborgi Egyetem kutatói elsőként bizonyították, hogy a parti tarisznyarákok agyát fájdalmas ingerek érik, ami újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy egyes, sülve-főve felszolgált tengeri állatok felfogják a szenvedést, amit a kulináris célú leölésük során átélnek.

A kutatók a tízlábú rákokat vetették alá elektroenkefalográfia-szerű vizsgálatnak – ide tartoznak a garnélarákok, a homárok és a tarisznyarákok is, amelyek mindegyike egyaránt él a vadonban és tenyésztik étkezési célokra. A mérések egyértelmű idegi reakciókat mutattak a rákok agyában mechanikus vagy kémiai ingerlés hatására, ami a kutatók szerint azért is fontos, mert az Európai Unió állatjóléti jogszabályai jelenleg nem vonatkoznak a kagyló- és rákfélékre.

„Kevésbé fájdalmas módszereket kell találnunk a rákok leölésére, ha továbbra is fogyasztani akarjuk őket. Most már ugyanis tudományos bizonyítékunk van arra, hogy érzik a fájdalmat és reagálnak is rá” – mondta Lynne Sneddon, a Göteborgi Egyetem zoofiziológusa.

Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy amikor a rákféléket ütéseknek, áramnak vagy savnak tették ki, az állatok az érintett területek megérintésével reagáltak, valamint az ismételt próbálkozások során igyekeztek elkerülni a veszélyt. Ez arra engedte következtetni a tudósokat, hogy a rákok fájdalmat éreznek. A Göteborgi Egyetem kutatói azonban most neurobiológiai vizsgálatok során bizonyították ezt, a tarisznyarákok agyi aktivitásának mérésével.

A Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a rákoknak valamiféle fájdalomreceptorai vannak a lágy szöveteikben, amelyek közvetítik a fájdalom érzetét az agynak. Az eredmények miatt a kutatók úgy döntöttek, nem végzik el a kísérletet más tízlábú rákfajokon, mivel jó okkal lehet arra következtetni, hogy azok hasonló felépítésük miatt ugyanúgy érzik a fájdalmat.

A svéd egyetem munkatársai rámutatnak, hogy humánusabb módszereket kell találni a rákokkal való érintkezésükre, pláne étkezési célú leölésükre, jelenleg ugyanis – más állatokkal ellentétben – a rákok esetében semmi nem tiltja, hogy élve feldarabolják őket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Kiderült, hogy a parti tarisznyarákok képesek tájékozódni egy labirintusban

Dippold Ádám tudomány 2019. november 4.

Csak motiválni kell őket, és türelem szükséges hozzájuk. Úgy tűnik, hogy a vízi ízeltlábúak meglepően fejlett kognitív képességekkel rendelkeznek, és két hét után is képesek visszaemlékezni az élelemhez vezető útra.

Szabad-e mindent felzabálnunk, ami a szemünk elé kerül?

Dippold Ádám tudomány 2023. április 17.

A legtöbben nem szívesen ennének kutyát vagy macskát, és nem mindegy, milyen körülmények között nevelkednek a csirkék, vagy hogy érez-e egy polip. Hol a határ, ha az ember nem akar lemondani a húsról, de minél kevesebb kárt akar okozni? Aki válaszol: Bentham, Descartes és Nagel.

Nálatok laknak-e állatok? És boldogok?

Vajna Tamás tudomány 2023. július 7.

A legújabb kutatások szerint egyáltalán nem csak az ember ismeri a remény és a büszkeség érzését vagy a flow állapotot.