Már a neandervölgyiek is gyűjtötték a fosszíliákat
Az utóbbi években egyre több lelet mutat arra, hogy a neandervölgyiek képesek voltak az absztrakt gondolkodásra és a spiritualitásra: a Cuave Des-Cubierta barlangból vadásztrófeák, egy másik spanyol barlangból festéknyomok kerültek elő, és önmagában még az sem számított ritkaságnak, ha valahol egy-két olyan tárgyat találtak a kutatók, amelynek valószínűleg nem volt kézzelfogható funkciója, csak valamilyen szimbolikus jelentősége.
Ezek közül mindeddig egy-egy lelőhelyről csak néhány darab került elő, a spanyolországi Prado Vargas barlangban viszont 2021-ben egy egész gyűjteményt találtak. A régészek a korábbi leletekkel együtt az itt talált 15 fosszíliát egy friss tanulmányukban a gyűjtőszenvedély egyik legkorábbi megnyilvánulásaként értelmezik.
A barlangban 15 kagyló- és csigafosszíliát találtak, amelyek közül csak az egyik volt használati tárgy, a többinek valamilyen más jelentősége lehetett. A gyűjteményben szerepelt egy tüskésbőrű fosszíliája is. A kutatók érvelése szerint ezek a fosszíliák nem természetes úton kerültek a barlangba, hanem a többi használati tárgyhoz hasonlóan a neandervölgyiek szándékosan vitték oda őket, sőt, az is elképzelhető, hogy ahogy vadászni is elindultak, fosszíliagyűjtő utakat is szervezhettek.
Nem véletlenül kerültek oda
A fosszíliák kora és fajtája alapján valószínű, hogy nem valahonnan messzebbről, hanem a barlang közvetlen közeléből gyűjtötték őket (más tárgyak esetében előfordult, hogy a neandervölgyiek nagyobb távolságot is megtettek értük), de valamilyen oknál fogva fontosnak tartották hazavinni őket. Elképzelhető, hogy a lakóhelyükhöz kötötték őket, vagy úgy gondolták, hogy valamilyen módon az őseik emlékét őrzik (akik, miután a barlangot hosszú időn keresztül lakták, ugyanúgy a közvetlen környezethez kötődtek), de az is, hogy egyszerűen csak megtetszett nekik a kövek szokatlan formája.
Az is lehet, hogy a közösségen belül vagy kívül értékesnek számítottak, ezért el lehetett őket cserélni valami másra, ahogy az is, hogy valamiért a közösség összetartozását erősítették. És persze az is lehet, hogy csak azért gyűjtötték őket, amiért a modern ember is gyűjtöget: a barlangban gyermekek csontjait is megtalálták, és ahogy a kutatók is felhívják rá a figyelmet, a gyerekkorhoz hozzátartozik a dolgok gyűjtögetése.
Hogy pontosan melyik magyarázat a pontos, az valószínűleg sosem derül ki, de az biztos, hogy 15 többé-kevésbé hasonló őskövület nem magától került a barlangba, és nem is használati tárgyként, és mivel nem is csak egy-két fosszíliáról van szó, valószínűleg ez a 46 ezer éves lelet minden idők legrégebbi gyűjteménye.