Több mint ezer kitömött állatot talált a spanyol rendőrség egy valenciai raktárépületben
Jegesmedvék, elefántok, orrszarvúk és más védett állatok preparált tetemei sorakoztak 50 ezer négyzetméteren.
Spanyolország
Villámgyors dinoszaurusz maradványait tárták fel Spanyolországban
A therapodák csoportjába tartozó, több mint másfél méter magas ősgyík futási sebességét – 45 kilométer óránként – a megmaradt lábnyomaik alapján becsülték meg a tudósok.
Hivatalosan is érző lényeknek nyilvánították az állatokat Spanyolországban
Egy új törvény szerint a házi- és vadállatokat is megilletik azok a jogok, amelyek a tudatos, érző lényekre vonatkoznak, így mostantól például egy válás után a kutya érzelmi életét is figyelembe kell venniük a döntéshozóknak. A törvényt csak a Spanyol Vadászszövetség egykori elnöke ellenezte, aki szerint ez dehumanizálja az embereket.
Spanyolországban havi 250 eurót adnának a fiataloknak, hogy el tudjanak költözni a szüleiktől
Havi 250 eurós támogatással segítenék a 18-35 éveseket Spanyolországban, ahol átlagosan 30 évesen költöznek ki a szülői otthonból. Emellett a lakbérek maximum összegét is korlátoznák, az ingatlantulajdonosok pedig adókedvezményt kapnának a bérleti díjak csökkentésére.
Hogy kerültek a vikingek a mai Spanyolországba, és mit műveltek ott?
Spanyolországban minden évben hatalmas bulit csapnak annak tiszteletére, hogy a vikingek annak idején nem tudták bevenni Catoira városát, de az írásos bizonyítékokon kívül tárgyi emlékek alig maradtak fenn ebből a korból. A régészek csak az utóbbi években kezdték el kutatni az Ibériai-félsziget vikingjeit, akiket később elűztek a területről, aki pedig maradt, muszlim hitre térhetett át.
Festékkel csinosították ki a barlangjukat a neandervölgyiek Spanyolországban
Pirosra festették a cseppköveket az Ardales-barlang neandervölgyi lakói vagy látogatói hatvanezer évvel ezelőtt, ha pedig megkopott a kövek színe, újra befestették őket. A motívumok húszezer évvel régebbiek, mint a korábban legősibbnek tartott barlangrajzok.
Boldogabb dolgozókat és hatékonyabb munkavégzést eredményez a 4 napos munkahét
A heti 4 napos, 32 vagy 40 órás munkahét az eddigi tapasztalatok szerint nemcsak a dolgozók mentális egészségére és a környezetre, de a produktivitásra és a gazdaság egészére nézve is jótékony hatással van. Kisebb vállalati és önkormányzati próbák után most Spanyolországban indul elsőként országos szintű program a csökkentett munkaidő hatásának vizsgálatára.
A világjárvány mentette meg az elnéptelenedéstől a festői falut, ahol Picasso alkotott
A pandémia egyik társadalmi hatása a vidéki élet váratlan népszerűsége, ami az USA-ban ma meghaladja a húsz évvel ezelőtti szintet. Gósol, a Pireneusok peremén fekvő, 140 lelkes spanyol falucska is ennek köszönheti, hogy új életre kelt. Még a helyi iskolát is sikerült megmenteni a bezárástól.
Súlyos támadásokat indítanak hajók ellen a Spanyolországnál garázdálkodó orkák
Az ijesztő, de eddig főként csak anyagi károkat okozó támadások valószínűleg egy kardszárnyúdelfin-csapathoz kötődnek. Kutatók csak sejtik, mi állhat a merőben szokatlan állati viselkedés hátterében.
Már 2019 márciusában megjelenhetett a koronavírus Spanyolországban
Egy friss, független szakértők által még nem megerősített tanulmány a spanyol szennyvízben már 2019 márciusában is kimutatta a SARS-CoV-2 nyomait. A virológusok óvatosságra intenek.
Spanyolország rálépett a vuhani útra: elkülönítő központokat hoznak létre a tünetmentes vírushordozóknak
Az elmúlt napokban jelentősen csökkent a napi új esetek és a halálozások száma is az országban, és bár április 26-ig még biztosan eltart a kijárási korlátozás, a kormány már a következő fázist tervezi: a lakosság tömeges tesztelését és az egészséges fertőzöttek karanténközpontokba küldését.
Jégpályákon őrzik a halottakat, öt perc alatt intéznek el egy temetést a járvány sújtotta Madridban
„Egyedül vagyok itt, a bátyám és a nővérem nem tudott eljönni, a feleségem nincs itt, az unokák is hiányoznak. Csak én. Az ember el sem tudná képzelni, hogy a vég ilyen is lehet” – mondta egy gyászoló a CNN-nek.
Gombákkal és vírusokkal számolnák fel a 6000 kilométer hosszú európai hangyavárat
Az Európában 6000 kilométeren át húzódó várrendszerben élő, szuperkolóniát alkotó argentin hangyák két évtizede foglalkoztatják a kutatókat. A honos fajokat kiszorító invazív rovarok ellen eddig a védekezés esélye sem volt meg. Finn kutatók nemrég gombák és vírusok bevetését javasolták a dél-amerikai rovarokkal szemben.
Madrid új, jobboldali vezetői visszavonják a szennyező járművek kitiltását, mert „a dugó a város identitásának része”
A frissen megválasztott polgármester a novemberben bevezetett szennyezéscsökkentő intézkedések visszavonásával kampányolt, pedig azoknak már kimutatták pozitív egészségügyi és környezeti hatásait.
Madrid belvárosából kitiltották a legszennyezőbb járműveket, de a többi autós élete is nehezebb lesz
A spanyol főváros intézkedése mérföldkő a károsanyag-kibocsátás visszaszorításáért folytatott harcban: a tömegközlekedésre, a gyaloglásra és a biciklizésre ösztönzik azokat, akik nem engedhetnek meg maguknak egy elektromos autót.
Ősi spanyol nyelven beszél Bosznia legkülönösebb sorsú kisebbsége
Az inkvizíció nevében a 15. század végén kiűzték Spanyolországból az áttérni nem akaró zsidókat. Leszármazottaik a középkori spanyolra emlékeztető, különös ladino nyelvet használják. Szarajevóban már csak négyen beszélik a judeo-spanyolt.
Egy spanyol város elhatározta, hogy segít lakosainak leadni 100 ezer kilót
A 40 ezer fős Narón orvosai az egészségügyi minisztérium segítségével dolgozták ki a programot, amellyel a növekvő elhízási aránnyal igyekeznek szembeszállni.
Lengyel disznóból pármai sonka, spanyol szőlőből francia bor – virágzik az étel- és italhamisítás
Az olasz csendőrség olívaolaj-osztagot hozott létre, Parmában sonkarazziákat tart a rendőrség, a spanyol csempészek pedig már francia zászlós palackból isszák a borukat a határon túl.
Róma, Madrid, Párizs: a rettegés tette tönkre egykor virágzó városainkat
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.