A kínai marsjáró, a Csu-zsung (Zhurong) által gyűjtött adatok alapján kutatók felfedezték, hogy a Marson egykor homokos partok öleltek körül egy hatalmas ősi óceánt. A PNAS folyóiratban kedden közzétett tanulmány szerint az Utopia Planitia nevű területen landoló rover talajradar segítségével térképezte fel a part menti lerakódásokat, vagyis olyan üledékeket, amelyeket a Földön jellemzően hullámok és árapályok alakítanak ki a partvidékeken.

A kutatók szerint ezek az eredmények újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a Mars több mint 3 milliárd évvel ezelőtt egy óriási víztömegnek adott otthont, ami egyben felveti annak a lehetőségét is, hogy a bolygón egykor élet létezhetett.

A Csu-zsung adatait elemző geológusok szerint ezek a képződmények jobban hasonlítanak a Föld ősi partvonalaira, mint a folyók, a szél vagy a vulkáni tevékenység által kialakított struktúrákra. Mivel a földi élet megjelenéséhez kulcsfontosságúak voltak az óceánok és a szárazföld közötti kölcsönhatások, ezek a marsi partvonalak a jövő asztrobiológiai kutatásainak fontos célpontjai lehetnek.

Mivel a Deuteronilus névre keresztelt marsi óceán valószínűleg több mint 3 milliárd éve eltűnt, a kb. 4,5 milliárd éves bolygón nem túl sokáig, alig egy-másfél milliárd évig létezhetett az élet valamilyen formája. Ennek pontosabb elemzésében óriási segítséget nyújthatnak a NASA Perseverance marsjárója által gyűjtött kőzet- és porminták, ám a gondosan begyűjtött és eltárolt minták Földre szállításának időpontját nemrég az eredetileg kitűzött 2026-os dátumról 2040-re halasztották a megugrott költségvetés miatt – az amerikai űrügynökség jelenleg is keresi azt a magáncéget, amely segíthet felgyorsítani a küldetést.

A kínai marsjáró 2022. május 20-án adott magáról utoljára életjelet, amikor a marsi tél közeledtével felkészült a hibernálásra, és bár az év decemberében magához kellett volna térnie, a porviharokkal súlyosbított téli időszak végeztével nem sikerült vele újra felvenni a kapcsolatot.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: