Két eltérő terven dolgozik az amerikai űrügynökség, hogy a Földre jutassa az első marsi kőzetmintákat – jelentette be kedden a NASA. Az űrhivatal még tavaly áprilisban vetette el az európai-amerikai marsi minta-visszahozó küldetés eredeti felépítését, aminek költsége akár a 11 milliárd dollárt (4,4 billió forint) is elérhette volna, és befejezésére 2040-ig kellett volna várni.

A NASA a jelenlegi tervek szerint – amik a Trump kormányzat alatt módosulhatnak – 2026-ban dönthet arról, hogy a kettő közül melyik küldetési tervvel megy tovább. Bármelyik is valósul meg, az űrhivatal 30, a Perseverance marsjáró által a Jezero-kráterben és környékén összegyűjtött kőzetmintát hozna vissza a Földre a bolygó felszínéről.

„Az, hogy két lehetséges terven is dolgozunk, biztosítja majd, hogy a NASA képes legyen visszahozni ezeket a mintákat a Marsról jelentős költség és ütemtervbeli spórolással a korábbi koncepcióhoz képest” – mondta Bill Nelson, a NASA vezetője. „Ezekben a mintákban benne van a lehetőség, hogy megváltoztatják a képünket a Marsról, a világegyetemünkről, és akár saját magunkról is” – tette hozzá.

A két küldetési tervet elsősorban az különbözteti meg egymástól, hogy az a leszállóegység, amihez a Perseverance elszállítja majd a mintáit, miként landol majd. Az egyik lehetőség, hogy a szonda a Curiosity és Perseverance estén már bevált leszállási rendszert alkalmazza, a másik pedig, hogy új, a magánszektor által kifejlesztett képességeket használ majd. Nagy spórolásra azért nem kell számítani: az előbbi terv 6,6-7,7 milliárd, utóbbi 5,8-7,1 milliárd dollárba kerülne a NASA szerint.

Mindkét tervben közös, hogy a leszállóegységen egy, a mintákat Mars körüli pályára állító indítórakéta (Mars Ascent Vehicle) kap majd helyet, de ez a korábbi tervekhez képest kisebb lesz – ennek ellenére ugyanúgy 30 mintatároló fér majd bele. Emellett a leszállóegység nem nagy napelemtáblákról működik majd, hanem nukleáris áramforrásról (radioizotópos termoelektromos generátor), ami globális porviharok esetén is megfelelő áramellátást biztosíthat neki. Miután az indítórakéta pályára állt, azt a korábbi terveknek megfelelően az Európai Űrügynökség (ESA) egy erre a célra tervezett szondája kapja majd el és hozza vissza a Földre.

Tavaly júliusban a Perseverance a Neretva Vallis egykori folyóvölgy vizsgálata során potenciálisan hatalmas horderejű felfedezést tett: egy olyan kőzetre bukkant, amely kutatók szerint ősi mikrobák nyomait rejtheti. A marsjáró mintát is vett a Cheyava Fallsnak elnevezett kőzetből, amit több tucat másik mintával együtt azóta is magával hurcol a Jezero-kráterből kifelé tartó útján.

„A marsi minta-visszahozatal lehetővé teszi majd a kutatóknak, hogy megértsék a bolygó geológiai történetét és ezen sivár bolygó éghajlatának változását, ahol a múltban élet létezhetett és fényt deríthet a korai Naprendszer körülményeire, mielőtt az élet kialakult a Földön. Emellett hozzájárul majd annak előkészítéséhez, hogy az első űrhajósokat a Marsra küldjük” – mondta Nicky Fox, a NASA tudományos programjának a vezetője.