Nem jelentkezett be időben a földi irányításhoz a kínai Csu-zsung (angol fordításban Zhurong) marsjáró, miután 7 hónapot hibernációban töltött, hogy a napelemekkel működő szonda a marsi telet próbálta meg átvészelni – értesült a South China Morning Post (SCMP).

A kínai űrügynökség (CNSA) szakemberei december 26-án, a Mars északi féltekéjének tavaszi nap-éj egyenlőségének napján várták, hogy a marsjáró felébred és elkezd kommunikálni, de a szonda az azóta eltelt több mint két hétben sem adott életjelet magáról. Ez alapján valószínűnek tűnik, hogy a regionális porviharral súlyosbított marsi tél végzetesnek bizonyult a Csu-zsungnak.

Hasonlóan járt 2018-ban a példátlan globális porviharba keveredő Opportunity, a NASA marsjárója, több mint 14 évnyi marsi barangolás után, míg tavaly decemberben az InSight leszállóegységtől kellett búcsúznia az amerikai űrhivatalnak, mivel négy év után annyi por rakódott a szeizmográfjával a bolygó mélyének aktivitását és szerkezetét vizsgáló szonda napelemeire, hogy azok már nem voltak képesek energiával ellátni. A két, nukleáris áramforrással felszerelt amerikai marsjáró, a Curiosity és a Perseverance továbbra is rendben működik a barátságtalan környezetben, az Ingenuity marshelikopter pedig pont egy hete teljesítette legutóbbi, 37. repülését.

A Csu-zsung 2021. május 15-én landolt a vörös bolygó Utopia Planitia síkságán, amit egyes kutatók szerint több milliárd évvel ezelőtt egy hatalmas, északi óceán borított. Ezzel a szonda máris történelmet írt, mert így Kína lett a második ország az Egyesült Államok után, amely biztonságosan űrszondát tudott juttatni egy másik bolygó felszínére, ahol az utána hónapokig rendben működött. A kínai marsjáró nem az első űreszköz, ami a 3300 kilométeres becsapódási medence területén vizsgálódik. Az amerikai űrügynökség Viking-2 leszállóegysége tőle jóval északabbra szállt le 1976-ban, ahol egyértelmű életnyomok helyett vulkanikus vagy becsapódási eredetű kőzetekre, valamint vízjégdérre bukkant.

A marsjáró, amelynek eredetileg három hónaposra tervezett küldetéséről nem sok információt osztott meg a kínai űrügynökség, 1,9 kilométert tett meg a bolygón a 2022 májusában megkezdett hibernációja előtt. A leszállóhely környezetének felderítése mellett a szonda radarjával benézett 100 méterrel a felszín alá, ahol a rétegek egy, a Nature-ben tavaly szeptemberben megjelent tanulmány szerint ősi áradások nyomait rögzítik. A keringőegységek és felszíni megfigyelések alapján a Nature elemzése szerint az kezd összeállni, hogy a Utopia Planitiát különböző időszakokban folyékony víz, vízjég és az Elysium régióhoz köthető vulkáni tevékenység formálta.

A küldetés egyik fő tudományos célja a leszállóhelytől néhány kilométerre található, sárvulkánokként azonosított kúpszerű struktúrák vizsgálata lett volna, amik az ősi marsi környezetről és a bolygó egykori lakhatóságáról árulkodhatnak. Ezek a tetejükön bemélyedéssel rendelkező formációk, amelyeket a Csu-zsung lehet, hogy már sosem ér el, nem valódi vulkánok, és nem feltétlenül van közük a magma aktivitásához. Kitöréseik során láva helyett sár és víz kerül a felszínre, a Földön is tapasztalható metán és szén-dioxid felszabadulása mellett, így a korábban a Nature-nek nyilatkozó Joseph Michalski bolygókutató szerint potenciálisan akár a marsi metánrejtély megfejtésében is segíthetnek.

Korábban úgy tűnt, hogy a Csu-zsung mellett az őt Mars körüli pályára szállító Tienven-1 is problémákkal küzd, de a kínai űrkutatást közelről követő brit újságíró, Andrew Jones által tegnap a Twitteren megosztott legújabb értesülések szerint a keringőegység rendben üzemel, és folytatja tudományos munkáját. Az SCMP forrásai szerint a Tienven-1 a következő időszakban képeket készít majd a Csu-zsungról, ami segíthet feltárni, hogy mi történt vele.

A Tienven-1-et a fedélzetén utazó Csu-zsunggal 2020 júliusában lőtték fel, egy héttel a Perseverance marsjáró indítása előtt. Ez volt Kína első sikeres, egy másik bolygóhoz utazó küldetése, ami első próbálkozásra egy keringőegységet, leszállóegységet és marsjárót juttatott a Marshoz, amit a 20. században a NASA évtizedek alatt, lépésről lépésre ért csak el. A küldetés ezért az eredményért megkapta a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) rangos kitüntetését 2022-ben. A kínai marsprogram következő állomása 10-15 éven belül marsi minták Földre juttatása lehet, valószínűleg a Perseverance marsjáróval megkezdődött, rendkívül ambiciózus amerikai-európai mintavisszahozó küldetés után.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: