Kína leszállt a Marsra, a NASA kemény versenyre készül
A Csu-zsung (angol átírással Zhurong) marsjáró vasárnapi landolásával Kína vált a második nemzetté, amely sikeresen állított talpra űreszközt a Mars felszínén – ezt eddig csak az Egyesült Államok űrkutatási szerve, a NASA mondhatta el magáról.
A 240 kilogrammot nyomó, kamerákkal, valamint ásványkutató és más analitikai eszközökkel felszerelt hatlábú robot az Utopia Planitia nevű területen szállt le, a bolygó északi félgömbjén. Ebben a 3000 kilométer átmérőjű medencében szállt le a Mars komplex felderítésére elsőként küldött NASA-misszió szondája, a Viking–2 is, illetve ennek a területnek a mélyén érzékeltek korábban műholdak nagy mennyiségű vízjeget. A kínai űrügynökség (CNSA) reméli, hogy legalább 90 marsi napon keresztül működtetni tudják az eszközt.
A Csu-zsung első visszaküldött fotóit a CNSA oldalán tették közzé, néhány rövid videóval társítva, amelyeken az látható, ahogy a marsjárót védő és szállító kapszula leválik a Tienven–1 keringő egységéről.
A Mars felszínéről készült képek alapján a Csu-zsung sikeresen élesítette minden fontos eszközét a landolás után, ide értve az energiaellátást biztosító napelemeket, a kommunikációért felelős hardvereket, valamint a rámpát, amelyen legurulva a marsjáró elkezdhette útját a bolygón.
Bár kinézetre leginkább a NASA 2000-es években küldött marjáróira (Spirit, Opportunity) hasonlít, felszerelésében a februárban landolt Perseverance-szel versenyez: ugyanúgy tartalmaz kőzetek elporlasztásához és azok összetételének vizsgálatához szükséges eszközöket, és a felszín alatti vízjég kutatásához használt radart is.
Miközben már a Marson is éleződik a kínai-amerikai űrverseny, az Európai Űrügynökség (ESA) is felveszi a kesztyűt, és két sikertelen próbálkozás után – ezúttal az oroszokkal együttműködve – harmadjára is útnak indít egy marsjárót, a Rosalind Franklin névre keresztelt eszközt a tervek szerint jövőre küldik a Marsra.
A NASA frissen kinevezett igazgatója, Bill Nelson a Csu-zsung fotói láttán, szerdán egy közleményben gratulált Kínának, és megjegyezte, a nemzetközi tudományos közösség nevében is izgalommal várja, milyen felfedezésekre jut majd egy másik nemzet a Marson. A közlemény megjelenésével egy időben Nelson egy kongresszusi bizottsági ülésen vett részt, ahol a kínai marsjáró képeire mutatva azt mondta, Kína nem blöfföl azzal, hogy hamarosan embereket akar küldeni a Holdra és a Marsra, ezért az amerikai űrkutatóknak fel kell készülniük a kíméletlen űrversenyre.
„Nagyon agresszív versenytárssal állunk szemben. Embereket fognak küldeni a Holdra, úgyhogy itt az idő, hogy felvegyük a kesztyűt, és sürgősen kapcsoljunk rá a Human Landing System [az Apollo-program Holdra utazó űrhajósait a felszínre szállító jármű] fejlesztésére” – mondta Nelson a meghallgatáson. A NASA-igazgató olyan forrásokat is említett, amelyek szerint Kína az évtized végéig szeretne embert küldeni a Holdra, ezért azt kérte a kongresszustól, hogy szavazzák meg a Human Landing System finanszírozását az infrastruktúra-fejlesztési program részeként.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
