Kína által gyűjtött holdkőzeteket kaphatnak kölcsön amerikai és európai egyetemek
Holdi kőzetmintákat biztosít Kína amerikai és nyugati egyetemeknek, amiket egy öt évvel ezelőtti robotszondás küldetés során gyűjtöttek az égitesten – jelentette be csütörtökön a kínai űrügynökség (CNSA).
A Reuters beszámolója szerint Peking a lépéssel növelni szeretné holdprogramjának nemzetközi befolyását. A bejelentés egyben azt jelzi, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti geopolitikai versengés és büntetővámok által okozott feszültség ellenére maradtak olyan területek, mint az űrkutatás, ahol lehetőség van valamilyen szintű együttműködésre.
A minták két amerikai felsőoktatási intézmény, a Brown Egyetem, valamint a New York-i Állami Egyetem (Stony Brook) mellett brit, francia, német, japán és pakisztáni kutatókhoz kerülnek majd. Ezeket a mintákat Kína még a Csang-o–5 holdszondával gyűjtötte, ami 2020 decemberében szállt le a Hold felénk néző oldalán elterülő, Viharok Óceánjának (Oceanus Procellarum) nevezett síkságon. Azóta egy újabb küldetés, a Csang-o–6 tavaly a Hold túlsó oldaláról hozott vissza sikeresen kőzetmintákat.
Az Egyesült Államok és Kína közötti űrbéli együttműködés erősen korlátozott egy 2011-es amerikai törvénynek köszönhetően, amit azzal a céllal fogadtak el, hogy a kínai hadsereg ne juthasson fejlett amerikai technológiákhoz. A törvény értelmében a NASA-nak együtt kell működnie a Szövetségi Nyomozóirodával (FBI), hogy igazolják, a Kínával folytatott egyeztetések nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot.
A NASA korábbi vezetője, Bill Nelson tavaly októberben optimista volt, hogy összejöhet a kínai holdminták kölcsönzéséről szóló megállapodás. Ugyanakkor arra számít, hogy az űrügynökségnek további köröket kell majd futnia az FBI-al, mielőtt a szakemberek kézhez vehetnék a mintákat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
