Háromszor lassabban gyógyulnak az ember sebei más emlősök bőrsérüléseinél
Az adaptációs kényszer mellett a csoporton belüli együttműködés is magyarázza, hogy az emberi kültakaró az állatvilágban egyedülállóan lassan regenerálódik – állítja a Proceedings of the Royal Society B. folyóiratban most megjelent tanulmány, amelynek szerzői a Homo sapiens sebgyógyulását hasonlították össze a laboratóriumi rágcsálóknál és négy főemlős-fajnál megfigyeltekkel.
A kültakaró sérüléseinek gyógyulási ideje kulcsfontosságú faktor a túlélésben. A sebek halálos veszéllyel járó elfertőződése mellett egyáltalán nem mindegy, hogy egy-egy sérülés mennyire gátolja a táplálékszerzést vagy a mozgást, ráadásul a sebgyógyógyulás élettanilag rendkívül költséges folyamat: a sérült szövetek regenerálódása gyakran nehezen megszerezhető fehérjéket és szénhidrátokat igényel, s mivel ezek a források korántsem mindig bőségesek, a gyors gyógyulás a túlélés alapvető záloga.
Az IFL Science ismertetője szerint a kutatók közönséges csimpánzok (Pan troglodytes), az Anubisz-páviánok (Papio anubis), a vervet majmok (Chlorocebus pygerythrus) és a fehértorkú cerkófok (Cercopithecus albogularis), illetve a patkányok és egerek átlagos sebgyógyulási mutatóit vetették egybe az emberével. Kiderült, hogy míg 4 centiméteres hegek az embernél napi 0,25 milliméter „sebességgel” gyógyultak, addig az állatoknál az ugyanekkora vágások napi 0,61 milliméterrel. Ráadásul nem volt szignifikáns különbség a négy főemlősfaj, de a patkányok és az egerek között sem.
A francia, japán és kenyai kutatókból álló csoport magyarázata szerint a különbség oka az emberi evolúcióban keresendő. A Homo sapiens bőre ugyanis a szőrzet elvesztésével és verejtékmirígyek teljes testfelületen történő megjelenésével jóval vastagabb lett és az immunrendszerben betöltött funkciója is megerősödött. A szövetek megnövekedett regenerációs idejét azonban feltehetően kompenzálta a már a Homo erectus fosszíliák alapján rekonstruált csoporton belüli gondoskodás megjelenése, amely a neandervölgyiek mellett a modern ember sajátja.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: