Az okra, a tamarindpaszta és a görögszéna együtt és külön-külön is az indiai konyha kedvelt alapanyagai, de a texasi Tarleton Állami Egyetem egy áprilisi kutatásából kiderült, hogy a curryn kívül máshoz is jók: hozzátapadnak a mikroműanyagokhoz, amelyeket így könnyen el lehet távolítani a vízből.

A vizsgált anyagok közül a kutatók végül az okrára és a görögszénára koncentráltak. A felszeletelt okrát és az őrölt görögszénamagot egy éjszakára vízbe áztatták, majd port készítettek belőlük, amit mikroműanyaggal szennyezett vízhez adtak, és megnézték, hogy miután eltávolították a ragacsot, mennyi műanyag maradt a vízben.

Hatékonyabb, mint a poliakrilamid

A kísérletben egy liter vízhez egy gramm kivonatot használtak. Mint kiderült, a görögszéna a mikroműanyagok 93 százalékát kötötte meg a vízben, míg az okra a 67 százalékát, a kettő keverékével pedig fél óra áztatás után a műanyag 70 százalékát sikerült eltávolítani.

A tengervízben az okra működött a legjobban, ezzel a mikroműanyagok 80 százalákától sikerült megszabadulni, míg a talajvízben a görögszéna (80-90 százalékos hatékonysággal). Az édesvízből a két anyag keverékével a szennyeződések 77 százalékát sikerült eltávolítani.

Rajani Srinivasan, a kutatást vezető vegyész szerint ezek a különbségek a különböző helyekről származó mintákban található mikroműanyagok alakjával és méretével lehetnek összefüggésben, de úgy tűnik, hogy a természetes anyagok hatékonyan működnek – sőt, hatékonyabban, mint a víztisztításban jelenleg legtöbbször alkalmazott poliakrilamid, az pedig már csak hab a tortán, hogy az okra és a görögszénaőrlemény még le is bomlik.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Kétezer méteres mélységben az óceánokban lebegő szerves törmelék 5 százaléka már mikroműanyag

Tóth András tudomány május 1.

A világ óceánjaiba évente 9-14 millió tonnányi műanyag kerül (a gízai nagy piramis tömege 6 millió tonna). Ha emiatt csökken az óceánok szén-dioxid-elnyelő képessége, az tovább növelheti a globális felmelegedés mértékét, állítja egy friss kutatás.

Hová lesz a műanyag a tengerből?

Dippold Ádám tudomány 2024. október 4.

Rengeteg műanyagszemét kerül a tengerbe, de becsléstől függően a 70-99 százaléka nem kerül elő többé. Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok legalább egy része a korallokban köt ki.

Tömegével nyeljük le és lélegezzük be a mikroműanyagot, és minden jel arra mutat, hogy ebből baj lesz

Tóth András tudomány 2024. április 2.

Az edényekből kioldódó, ruhákról lefoszló, gumiabroncsról lekopó mikro- és nanoműanyagokat kimutatták már a tüdőben, a májban, a bélben és a méhlepényben is, és semmi jóval nem kecsegtetnek. Miközben kezdjük megérteni hatásukat, épp ideje lenne elkezdeni a probléma kezelését is.