Felfedezték a Tejútrendszer legnagyobb, csillagból létrejött fekete lyukát
A BH3-at a Sas csillagkép egyik imbolygó csillaga buktatta le.
A BH3-at a Sas csillagkép egyik imbolygó csillaga buktatta le.
Or Graur asztrofizikus most publikált összehasonlító elemzése szerint az ég istennője a galaxis térképe is egyben.
Az öt évvel ezelőtt az első fekete lyukról készült képpel történelmet író EHT kollaboráció szerdai bejelentése alapján valószínű, hogy a Tejútrendszer magjában található szupermasszív fekete lyuk egy nagy energiájú nyalábot rejtegethet.
A James Webb űrteleszkóp felvétele azt az állapotot rögzíti, amikor a világegyetem a jelenlegi korának nagyjából egyharmadánál tartott.
A több, mint 21 ezer expozíció 10 terabájtnyi adatából komponált képen az égbolt 6,5 százaléka látható.
A Tejútrendszer keletkezésekor történt szupernóva-robbanások maradványaiból szinte semmit nem sikerült eddig megtalálni, de két szuperteleszkóp együttes munkájának köszönhetően kiderült: ott vannak.
Űrkalózkodás áldozatává válik az orosz-ukrán háború miatt lekapcsolt német műszer? Meddig lát el a Gaia, és mekkora kihívás eltéríteni egy kisbolygót? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Páratlan pontossággal tárta fel a Tejútrendszer csillagainak kémiai összetételét és a csillagok felszínének mozgását az Európai Űrügynökség teleszkópja, a Gaia, amely emellett még több mint 100 ezer naprendszerbeli kisbolygót is megfigyelt.
Három évvel azután, hogy először sikerült megörökíteni egy fekete lyukat, itt a második történelmi jelentőségű felvétel, amely saját galaxisunk központi, szupermasszív fekete lyukának, a Sagittarius A*-nak a megfigyelésével készült.
Az extra-galaktikus exobolygó egy fekete lyukból vagy egy neutroncsillagból, és egy nagyjából 20 naptömegű csillagból álló kettős rendszer tagja és hozzávetőlegesen akkora mint a Szaturnusz.
A legendás bogyózabáló játékhőst a Hubble űrtávcső vette észre. A szupernóva-robbanás maradványai a Tejútrendszertől 163 000 fényévnyire találhatók.
Az ESA magyar kutatók közreműködésével több mint 300 ezer vörös törpét észlelt a Nap körül, így egy adatfrissítéssel megtízszereződött az ismert csillagszomszédaink száma.
A csillagrendszer fénye 12 milliárd év alatt ért el a Földre, így abban az állapotában látható, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt.
A 70 naptömegnyi értékre még nem talált magyarázatot az objektumot felfedező nemzetközi kutatócsoport.
A Varsói Egyetem csillagászai a legfrissebb megfigyelések alapján alkották meg a Földnek is otthont adó spirálgalaxis térbeli térképét.