Korábban megírtuk, hogy a külvilágról alkotott mentális térkép, vagyis a környezeti ingerek információi alapján összeállított, a térbeli tájékozódást segítő belső kalauz megalkotása olyan kognitív mechanizmus, amelyet a pszichológia és az etológia az intelligencia egyik fokmérőjének tart.

Az a tudás, hogy valami vagy valaki akkor is létezik, ha nincs szem előtt, az embereknél 8 hónapos kor körül kezd alakulni, de csak az első életév utánra kristályosodik ki teljesen. Az állati intelligencia kutatói e tárgyállandóság meglétét bizonyították már csimpánzoknál (Pan troglodytes), bonobóknál (Pan pan paniscus), gorilláknál (Gorilla gorilla) és orangutánoknál (Pongo pygmaeus), továbbá szajkóknál (Garrulus glandarius), medvéknél (Melursus ursinus és Helarctos malayanus euryspilus), kutyáknál (Canis familiaris) és macskáknál (Felis catus) is.

A Frontiers in Ethology folyóiratban most megjelent tanulmány szerint e képességet a Kanadától Mexikóig egész Észak-Amerikában elterjedt Cooper-héja (Accipiter cooperii vagy Astur cooperii) is birtokolja. Legalábbis az a példány, amelynek megdöbbentő viselkedését Vladimir Dinets zoológus dokumentálta 2021-2022 telén a New Jersey állam West Orange városában – írja a brit Guardian.

Dinets 18 napon át napkeltétől szürkületig figyelte meg a fiatal példány meghökkentő verébvadászatait. A zsákmányszerzés mindvégig ugyanarra a srófra járt: a ragadozó egy forgalmas útkereszteződés egyik oldalán álló fán várta, hogy a piros lámpánál elegendő autó torlódjon fel, aztán amikor azok megindultak a zöldre, lecsapott a túloldali házsor előkertjében összegyűlt verébrajra. A zoológus azt is megfigyelte, hogy a héja nem az autók mozgására, hanem a gyalogosokat a közelgő pirosra figyelmeztető hangjelzésre lendült lesfájáról a levegőbe, és a forgalom takarásából vágjon le a kiszemelt zsákmányra.

„Ez a viselkedés megkövetelte a terület mentális feltérképezésének képességét, valamint a hangjelzések és a forgalmi minta változásai közötti kapcsolat megértését. Figyelemre méltó intellektuális teljesítmény egy fiatal madártól, amely valószínűleg éppen akkor költözött be a városba” – írja Dinets, hozzátéve, hogy a Cooper-héják általában téli látogatók a városi területeken. A zoológus szerint bár a varjakról, a papagájokról és más társas életmódot folytató madarakról tudható, hogy meglepően intelligens alkalmazkodásra képesek, a magányos fajok, gyakran alábecsült intelligenciája ritkán kutatott terület, holott a West Orange-ban megfigyelt Cooper-héja példája azt mutatja, volna mit vizsgálni.

* * *

Erős témát választottunk megint, az immár 105 éves trianoni béke körülményeit, traumáját, máig ható geo- és nemzetpolitikai következményeit, valamint modernizációellenes hatásait vizsgáljuk a júniusi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizenegyedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Ungváry Krisztián történész, egyetemi tanár, lapunk állandó szerzője, Ablonczy Balázs történész, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense, Hatos Pál történész és jogász, az NKE Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének vezetője és Török-Illyés Orsolya színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: