A csillagászok közel egy évszázada észlelik a kozmikus sugárzás gyűjtőnéven emlegetett nagy energiájú részecskéket, amelyek közül a legerősebbek a petaelektronvolt (PeV) tartományba tartoznak. A tudomány jelen állása szerint a Nagy Hadronütköztető ezerszeresét jelentő energiatartományba tartozó részecskék forrásai a szupernóvák, bár a Földhöz közeli szupernóva-maradványok, a Tycho és a Cassiopeia A vizsgálata nem erősítette meg eddig ezt a feltételezést, az Astronomy & Astrophysics folyóirat által elfogadott, de még nem publikált tanulmány szerzői azt állítják, hogy különleges esetekben a szupernóva-maradványok képesek a PeVatron „üzemmódra” – írja a Live Science.

A tanulmány szerzői szerint mielőtt szupernóvává válna az életciklusa végére ért átlagos csillag sűrű és kompakt magja a robbanást követő rövid, de rendkívül intenzív, alig pár földi hónapot kitevő időszakban olyan gigászi részecskeütköztető, amely létrehozhatja a PeV tartományú kozmikus sugárzást. Ezt követően a szupernóva ugyan továbbra is bőséges forrása a nagy energiájú részecskéknek, de a sugárzás már nem lépi át a petaelektronvoltos küszöbértéket.

A kutatók szerint forgatókönyvük egyben megmagyarázza, miért nem sikerült eddig megfigyelni egyetlen aktív PeVatront sem. Azt állítják, hogy ugyan néhány évente felrobban egy szupernóva a Tejútrendszerben, „eddig egyik sem volt elég közel ahhoz, hogy megfigyelhessük azt a rövid időszakot, amikor a kozmikus sugarakat ezekre a szélsőséges energiákra tudják gyorsítani”.

* * *

Erős témát választottunk megint, az immár 105 éves trianoni béke körülményeit, traumáját, máig ható geo- és nemzetpolitikai következményeit, valamint modernizációellenes hatásait vizsgáljuk a júniusi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizenegyedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Ungváry Krisztián történész, egyetemi tanár, lapunk állandó szerzője, Ablonczy Balázs történész, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense, Hatos Pál történész és jogász, az NKE Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének vezetője és Török-Illyés Orsolya színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Szokatlanul szimmetrikus kozmikus gömböt pillantottak meg csillagászok

Tóth András tudomány május 22.

A Teleiosnak elnevezett, szinte tökéletesen szimmetrikus szupernóva-maradvány a Tejútrendszer külső régiójában található, és több tucatszor akkora, mint a Naprendszerünk.

Hamarabb jelent meg a víz az univerzumban, mint az első galaxisok

Tóth András tudomány március 6.

100-200 millió évvel az ősrobbanás után jöhettek létre az első vízmolekulák, hatalmas csillagok szupernóva robbanásainak következtében.

A sötét energia rejtélyére deríthetnek fényt a most felfedezett kozmológiai vakuk

Vajna Tamás tudomány 2018. április 9.

72 titokzatos kozmológiai jelenség volt a 2018-as Európai Csillagászati és Űrkutatási Hét slágertémája. A szupernóvák fényerejével bíró, ám azoknál jóval rövidebb élettartamú felvillanások mibenléte még nem tisztázott, de a feltételezések szerint közük van az univerzum létét és működését alapvetően meghatározó rejtélyes sötét energiához.