Már azt megelőzően létezett víz az univerzumban, hogy létrejöttek volna az első galaxisok – állítja egy friss kutatás, amiről csütörtökön számolt be az IFL Science. Az első vízmolekulák eszerint már 100-200 millió évvel a 13,78 milliárd évvel ezelőtti ősrobbanás után kialakulhattak.

Daniel Whalen, a Portsmouthi Egyetem asztrofizikusa és kollégái számítógépes szimulációk segítségével kimutatták, hogy a világegyetem első, úgynevezett III-as populációjú csillagainak szupernóva robbanásai vízmolekulák létrejöttét eredményezték. A molekulák a hétfőn a Nature Astronomy folyóiratban közölt tanulmány szerint a hatalmas csillagok szupernóva-maradványainak sűrű gázfelhőiben keletkeztek.

„Mielőtt az első csillagok felrobbantak, nem volt víz az univerzumban, mivel oxigén sem volt” – mondta Whalen az egyetem közleménye szerint. Az ősrobbanás során csak nagyon egyszerű elemek képződtek: hidrogén, hélium, lítium és minimális mennyiségű bárium és bór. „Az oxigén a szupernóva robbanások szívében keletkezett, és hidrogénnel kombinálódva vizet hozott létre, elvezetve az élethez nélkülözhetetlen anyagok létrejöttéhez” – tette hozzá.

A kutatók szerint a vízmolekulák így a korai galaxisok fontos építőköveivé váltak. „Bár a teljes víztömeg szerény volt, erősen koncentrálódott azokban a struktúrákban, amik egyedüliként tették lehetővé csillagok és bolygók létrejöttét. Ez pedig arra utal, hogy már az univerzum hajnalán, még az első galaxisok létrejötte előtt keletkezhettek vízben gazdag protoplanetáris korongok” – mondta Whalen.

Egy korábbi, a James Webb űrtávcső megfigyelésein alapuló kutatás arra jutott, hogy az ilyen szupernóva robbanások szenet is létrehozhattak, ami a szerves molekulák kulcseleme. Ahhoz viszont, hogy többet megtudjunk ezekről a korai folyamatokról és jelentőségükről, előbb ténylegesen meg kellene figyelni III-as populációjú csillagokat – a James Webbel ez talán hamarosan sikerülhet a kutatóknak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: