Már azt megelőzően létezett víz az univerzumban, hogy létrejöttek volna az első galaxisok – állítja egy friss kutatás, amiről csütörtökön számolt be az IFL Science. Az első vízmolekulák eszerint már 100-200 millió évvel a 13,78 milliárd évvel ezelőtti ősrobbanás után kialakulhattak.

Daniel Whalen, a Portsmouthi Egyetem asztrofizikusa és kollégái számítógépes szimulációk segítségével kimutatták, hogy a világegyetem első, úgynevezett III-as populációjú csillagainak szupernóva robbanásai vízmolekulák létrejöttét eredményezték. A molekulák a hétfőn a Nature Astronomy folyóiratban közölt tanulmány szerint a hatalmas csillagok szupernóva-maradványainak sűrű gázfelhőiben keletkeztek.

„Mielőtt az első csillagok felrobbantak, nem volt víz az univerzumban, mivel oxigén sem volt” – mondta Whalen az egyetem közleménye szerint. Az ősrobbanás során csak nagyon egyszerű elemek képződtek: hidrogén, hélium, lítium és minimális mennyiségű bárium és bór. „Az oxigén a szupernóva robbanások szívében keletkezett, és hidrogénnel kombinálódva vizet hozott létre, elvezetve az élethez nélkülözhetetlen anyagok létrejöttéhez” – tette hozzá.

A kutatók szerint a vízmolekulák így a korai galaxisok fontos építőköveivé váltak. „Bár a teljes víztömeg szerény volt, erősen koncentrálódott azokban a struktúrákban, amik egyedüliként tették lehetővé csillagok és bolygók létrejöttét. Ez pedig arra utal, hogy már az univerzum hajnalán, még az első galaxisok létrejötte előtt keletkezhettek vízben gazdag protoplanetáris korongok” – mondta Whalen.

Egy korábbi, a James Webb űrtávcső megfigyelésein alapuló kutatás arra jutott, hogy az ilyen szupernóva robbanások szenet is létrehozhattak, ami a szerves molekulák kulcseleme. Ahhoz viszont, hogy többet megtudjunk ezekről a korai folyamatokról és jelentőségükről, előbb ténylegesen meg kellene figyelni III-as populációjú csillagokat – a James Webbel ez talán hamarosan sikerülhet a kutatóknak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Szenet talált a James Webb űrtávcső az egyik legősibb ismert galaxisban

Tóth András tudomány 2024. június 6.

GS-z12 kódjelű galaxist az űrteleszkóp a 350 millió évvel az ősrobbanás utáni állapotában látja. A szén nagy mennyiségű jelenléte arra utalhat, hogy az élet már a világegyetem korai szakaszában is megjelenhetett.

Hogyan lehet valami 20 milliárd fényévre tőlünk egy olyan univerzumban, ami mindössze 13,78 milliárd éves?

Tóth András tudomány 2024. augusztus 13.

Ahhoz, hogy megmérjük, milyen messze vannak tőlünk a csillagok, minden hétköznapi berögződést el kell felejtenünk, és Einstein nyomdokaiba kell lépnünk, mondja Szabó Róbert, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének vezetője, akivel a Naprendszerünktől a legtávolabbi galaxisokig kalandoztunk.

Nyugalom, a James Webb űrteleszkóp nem cáfolta meg az ősrobbanás elméletét

Tóth András tudomány 2022. augusztus 25.

Néhány kutatócsoport váratlanul nagy és komplex ősi galaxisokat azonosított az emberiség eddigi legnagyobb űrteleszkópjának első felvételein. Kovács András asztrofizikus szerint azonban a felfedezések még igazolásuk esetén sem feltétlenül jelentenék azt, hogy el kell vetni a ma elfogadott kozmológiai modellt.