Az Alföld kiszáradása megelőzhető lenne, de ehhez a városoknak is át kell alakulniuk
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
„Az energiahordozók ára – legyen szó gázról, villamos energiáról, szénről, fáról vagy bármi másról – emelkedik” – mondja Sőregi Oszkár, a vajdasági Termo-Gas cég ügyvezetője. A 35 éves családi vállalkozás kezdetben gázszereléssel foglalkozott, majd a fűtési rendszerektől eljutottak a meleg vizet biztosító napkollektorokig, és végül az áramtermelő napelemekig.
A megújuló rendszerek telepítése jelentős költség, de Sőregi szerint ma már 10 éven belül mindkettő megtérülhet – főleg úgy, hogy Szerbiában a beruházásokat az állam 50 százalékban támogatja. A napkollektorok, mondja, a melegvíz-előállítás költségének akár 70-80 megspórolhatják, míg a napelemek fogyasztástól függően majdnem megfelezhetik az áramszámlánkat. A spórolást a megfelelő hőszigetelés mellett a hőszivattyús rendszerek is elősegíthetik, amik a működésükhöz szükséges energia nagyobb részét a környezetből nyerik.
A Föld magjában a hő folyamatosan megújul és onnan a világűr felé áramlik – ezt a belső hőt meg kell ragadni és hasznosítani kell, mondja Nyers József, a műszaki tudományok professzora és a hőszivattyúk működésének szakértője. A már nyugdíjas éveit töltő szakember úgy véli, önmagában a megújuló energiaforrásokra történő átállás nem elegendő: „Egyszerűen az energiaigény nagyobb, egyre nő, nő, nő. Lassan tönkretesszük a csodálatos Földünket, mert önzők vagyunk.”
A fenntartható fejlődés azonban nem érhet véget a háztartásoknál, a várostervezésnél is fontos szempontnak kell lennie. Ez a magyar határtól néhány kilométerre található Szabadkán különösebben nem érvényesül: alig vannak zöldfelületek, és az úthálózat olyan, mint 30-40 éve volt. „Nekem a legdöbbenetesebb az a kerékpárutak. Azok a kerékpárutak vannak meg, amik a 80-as években Szabadkán megépültek” – mondja Gyulai Zsolt, szabadkai civil aktivista.
A városfejlődés irányát egy urbanisztikai terv szabja meg, mondja Törteli Károly, építész, a Szabadkai Közútkezelő, Urbanisztikai Tervezési és Lakásügyi Közszolgáltató Vállalat urbanisztikai tervezési osztályának vezetője. „Olyan megoldást kell találni, amely lehetővé teszi, hogy a védett központokban új technológiai vívmányok és új infrastruktúra legyen, figyelembe véve a növekvő gépkocsik számát és hasonlókat” – mondja.
Ez a Kiszáradó síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának utolsó epizódja. Ebben a részben szakértőkkel arról beszélgetünk, hogy milyen szerepet játszanak a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság, valamint a várostervezés a fenntartható fejlődés előmozdításában.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
A Kiszáradó síkság első epizódjában Kröel-Dulay György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kísérletes Vegetációökológiai Kutatócsoportjának vezetője és Gosztola Kitti képzőművész meséltek arról, hogy miként alakította át az ember az alföldi tájat, és milyen sztereotípiákban gondolkodunk az ember és a természet viszonyáról:
„Amikor kijön egy új uniós támogatási rendszer, hirtelen megváltozik a táj”
Egy tudós és egy képzőművész, Kroel-Dulay György és Gosztola Kitti eltérő megközelítésekkel, de ugyanazt vizsgálja: miért és hogyan változik körülöttünk a táj, és megvannak-e a megfelelő fogalmaink ahhoz, hogy megértsük a változás természetét?
A második epizódban vajdasági gazdálkodók beszéltek arról, hogy a globális felmelegedés által gyakoribbá és súlyosabbá tett aszály miként veszélyezteti megélhetésüket, és a Szerbia éléskamrájának tartott régió jövőjét:
Szerencsejátékká tette a vajdasági gazdálkodást a klímaváltozás
Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk második epizódjában az érintettek szemszögéből mutatjuk be, hogyan formálja át a klímaváltozás a végeláthatatlan síkságairól és termékeny földjéről ismert Vajdaságot, és miként nehezíti meg az ott tevékenykedő gazdák életét.
A harmadik epizódban négy magyar ökológus segítségével mutattuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és utánajárunk, miként lehetne a mostaninál hatékonyabban és környezetbarátabb módon védekezni ellenük – amiből a szakemberek szerint immár nekünk, a lakosságnak is ki kell venni a részünket:
Nem az a kérdés, hogy az invazív szúnyogok nálunk is elterjesztik-e a dengue-lázat, hanem az, hogy mikor
Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk harmadik epizódjában négy magyar ökológus segítségével mutatjuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és azt, hogy miként lehetne ellenük a mostaninál hatékonyabban védekezni.
A negyedik epizódban a magyar határtól 45 percnyi autóútra található Topolyára látogattunk, amit a helyiek csak a „bűz városaként” emlegetnek. Egy elismert helyi orvos és politikus, valamint egy környezetvédelmi szakjogász segítségével mutatjuk be, hogyan vezetett a környezetszennyezés és klímaváltozás együtt ezekhez az áldatlan állapotokhoz, és milyen eszközök vannak a polgárok kezében életkörülményeik javítására:
„Szinte már úgy tűnik, mintha Topolya lakói versengenének azon, ki tud több bűzforrást felmutatni”
Milyen hatást gyakorol egy város lakóira, ha a hibás vízgazdálkodás, a féktelen környezetszennyezés és a globális felmelegedés hatásai összeadódnak? Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk negyedik epizódjában a vajdasági Topolya példáján keresztül mutatjuk be ezt a folyamatot.
Az ötödik epizódban egy vegyészprofesszor és egy vízépítő mérnök segítségével járunk utána, hogy miért nagy az akkugyárak vízigénye, honnan lesz ez fedezhető a CATL üzeme esetén, és hogyan írhatják felül a vízgazdálkodási terveket a következő években és évtizedekben a klímaváltozás által okozott aszályok:
„Sok ember még mindig nem érti, hogy az akkugyáraknak milyen negatív hatásai lesznek”
Mi történik, ha egy olyan területen építenek akkugyárat, ami nem bővelkedik a vízkincsekben, miközben a klímaváltozás miatt egyre több aszállyal kell számolni? Ennek járunk utána Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk ötödik epizódjában a debreceni CATL akkugyár példáján keresztül.