„Sok ember még mindig nem érti, hogy az akkugyáraknak milyen negatív hatásai lesznek”
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyára, a 2023 óta épülő CATL Debrecen a helyiek tiltakozása ellenére a következő hónapokban üzembe állhat, miközben a tavalyihoz képest éppen mélyrepülésben van a magyarországi akkumulátorgyártás. A háromezer milliárd forint értékű gyár kezdeti termelési kapacitása 40, végső pedig 100 gigawattóra lesz – ami hatalmas energiaigénnyel, valamint vízigénnyel jár, utóbbi nagy részét a hűtési folyamat során használják föl.
„3000 köbméter per nap a normál üzemmenet mellett, 6000 köbméter a nem normál üzemmenet mellett. És ez csak a 40 százalékosan megépített üzemre vonatkozik” – mondja Fábián István, a Debreceni Egyetem Kémiai Intézetének vegyészprofesszora és a beruházás egyik legismertebb kritikusa. Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy a gyárat egy vízkincsekben bővelkedő területen húzták fel, de ez koránt sincs így. „Sok ember még mindig nem érti, nem mérte fel, hogy ezeknek a beruházásoknak milyen negatív hatásai lesznek” – mondja Fábián.
Az akkugyárat nagyobb részt a Keleti-főcsatornából látják majd el vízzel, amit a Tisza táplál. Ezáltal a CATL gyára erősen függ majd a Tiszta vízhozamától, amit az országhatárokon túlnyúló vízgazdálkodási konfliktusok és a globális felmelegedés is súlyosan visszafoghat. „Más prioritások szempontjából böktek a térképre, hogy na, ide lesz telepítve ez a gyár, és ennek a telepítési helyhez kellett utána megtalálni és megvalósítani azokat az infrastrukturális kiegészítéseket, ami szükséges ahhoz, hogy ők működjenek” – mondja Ányos József vízépítő mérnök, a Debrecen és környékének ivóvízellátásáért felelő Debreceni Vízmű volt vezérigazgatója.
„A triviális válasz természetesen az, hogy Debrecen egy nagyon megbízható város a jelenlegi kormány szemében, tehát ki tud oda vinni ilyen beruházásokat különösebb ellenállás nélkül” – mondja Fábián. A helyiek nemcsak a gyár vízfelhasználása, hanem az üzemből potenciálisan kikerülő szennyező anyagok miatt is aggódnak, a szakember szerint nem is alaptalanul. „Az akkumulátor gyártás nem igazán a legtisztább technológia a környezetszennyezés szempontjából” – teszi hozzá. A beruházás paradoxona, hogy az elektromos autókhoz akkumulátorokat gyártó üzem éppen a fosszilis tüzelőanyagokról történő energiaátállást kívánja elősegíteni, amelyek kibocsátása a globális felmelegedésen keresztül akár a működését is veszélybe sodorhatja.
Ez a Kiszáradó síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának ötödik epizódja. Ebben a részben egy vegyészprofesszor és egy vízépítő mérnök segítségével járunk utána, hogy miért nagy az akkugyárak vízigénye, honnan lesz ez fedezhető a CATL üzeme esetén, és hogyan írhatják felül a vízgazdálkodási terveket a következő években és évtizedekben a klímaváltozás által okozott aszályok.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Az epizódban hallgató bejátszások egy, a Magyar Hang által rögzített lakossági fórumból, a Debreceni Nap YouTube-csatorna által közzétett tüntetési beszédből, valamint Fábiánnak a 2023. március 31-i Stop Akkumulátorgyár! fórumon tartott előadásából származnak.
A Kiszáradó síkság első epizódjában Kröel-Dulay György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kísérletes Vegetációökológiai Kutatócsoportjának vezetője és Gosztola Kitti képzőművész meséltek arról, hogy miként alakította át az ember az alföldi tájat, és milyen sztereotípiákban gondolkodunk az ember és a természet viszonyáról:
„Amikor kijön egy új uniós támogatási rendszer, hirtelen megváltozik a táj”
Egy tudós és egy képzőművész, Kroel-Dulay György és Gosztola Kitti eltérő megközelítésekkel, de ugyanazt vizsgálja: miért és hogyan változik körülöttünk a táj, és megvannak-e a megfelelő fogalmaink ahhoz, hogy megértsük a változás természetét?
A második epizódban vajdasági gazdálkodók beszéltek arról, hogy a globális felmelegedés által gyakoribbá és súlyosabbá tett aszály miként veszélyezteti megélhetésüket, és a Szerbia éléskamrájának tartott régió jövőjét:
Szerencsejátékká tette a vajdasági gazdálkodást a klímaváltozás
Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk második epizódjában az érintettek szemszögéből mutatjuk be, hogyan formálja át a klímaváltozás a végeláthatatlan síkságairól és termékeny földjéről ismert Vajdaságot, és miként nehezíti meg az ott tevékenykedő gazdák életét.
A harmadik epizódban négy magyar ökológus segítségével mutattuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és utánajárunk, miként lehetne a mostaninál hatékonyabban és környezetbarátabb módon védekezni ellenük – amiből a szakemberek szerint immár nekünk, a lakosságnak is ki kell venni a részünket:
Nem az a kérdés, hogy az invazív szúnyogok nálunk is elterjesztik-e a dengue-lázat, hanem az, hogy mikor
Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk harmadik epizódjában négy magyar ökológus segítségével mutatjuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és azt, hogy miként lehetne ellenük a mostaninál hatékonyabban védekezni.
A negyedik epizódban a magyar határtól 45 percnyi autóútra található Topolyára látogattunk, amit a helyiek csak a „bűz városaként” emlegetnek. Egy elismert helyi orvos és politikus, valamint egy környezetvédelmi szakjogász segítségével mutatjuk be, hogyan vezetett a környezetszennyezés és klímaváltozás együtt ezekhez az áldatlan állapotokhoz, és milyen eszközök vannak a polgárok kezében életkörülményeik javítására:
„Szinte már úgy tűnik, mintha Topolya lakói versengenének azon, ki tud több bűzforrást felmutatni”
Milyen hatást gyakorol egy város lakóira, ha a hibás vízgazdálkodás, a féktelen környezetszennyezés és a globális felmelegedés hatásai összeadódnak? Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk negyedik epizódjában a vajdasági Topolya példáján keresztül mutatjuk be ezt a folyamatot.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Az akkumulátorgyárakkal a magyar kormány mindent egy lapra tett fel
Tavaly a magyar gazdaság az összes uniós ország közül a harmadik legrosszabbul teljesített, és szinte kizárólag az akkumulátorgyártáshoz köthető állami beruházások nőttek. Miután Magyarország az Európai Unióban elszigetelődött, a kormány így próbálja ellensúlyozni, hogy máshonnan nem érkezik pénz.
„Az akkumulátorgyártásnak csak egy hátránya van: semmi előnye”
Magyarország mint leendő akkumulátor-nagyhatalom? A Qubit podcastjának vendége Győrffy Dóra közgazdász, a Corvinus tanára és Fábián István vegyészprofesszor, a Debreceni Egyetem egykori rektora.
Képgaléria: Gigantikus akkumulátor-komplexum épül Debrecen mellett, az árnyékában tehenek legelnek
A debreceni akkumulátorgyár-komplexum területén ma még aratják a takarmányt és legeltetik a szarvasmarhát. A gyár melletti településen élők egy része a polgármesternél és a bíróságon tiltakozik, de sokan hiábavalónak tartják az ellenállást, és csak a helyi kocsmában zúgolódnak.
