„Csak hogy tudatosuljon mindenkiben: a nagy dérrel-durral bejelentett (és a magyar integritás fő ellenségének kikiáltott uniós forrásokból finanszírozni kívánt) de kidolgozott kész tervek nélkül megvalósítani szándékozott homokhátsági vízpótlásra adandó forrást a kormány két előkészített fővárosi projekt kárára csoportosította most át a KEHOP Pluszból: a Nánási-Királyok úti fővédvonal és az Újpesti fővédvonal megerősítése így forrás nélkül maradt. Ez a pénz járna Budapestnek, itt kéne elkölteni minden szabály szerint” – olvasható Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítészének május 31-i Facebook-bejegyzésében.

A Bardóczi által említett Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plussz (KEHOP Plussz) módosítását a regnáló Orbán-kormány két nappal korábban, csütörtök este megjelent határozata rendelte el. A Magyar Közlönyben megjelent szöveg szerint a kormányhatározat azonnali beavatkozásokat ír elő a csatornák, tározók, holtágak tározókapacitásának maximális kihasználására, a vízkészlet növelésére. A kabinet „a Homokhátság vízpótlása érdekében egyetértett az alábbi vízügyi fejlesztési projektek (előkészítési és kivitelezési feladatok) kizárólag európai uniós forrás felhasználásával történő megvalósításával és ennek érdekében feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatásával:

• a Szikrai- és az Alpári-Holt-Tisza vízpótlása, valamint a Közép-Homokhátság tiszai vízgyűjtőjének ökológiai állapotjavítása,
• a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítása, a Dong-ér és Körös-ér vízpótlásának I. üteme,
• a Közép-homokhátsági szikes tavak vízpótlása,
• a Dunamenti-síkság vízpótlása, ökológiai állapotának javítása, I. ütem”.

Bardóczi szerint a probléma az, hogy az intézkedés politikai és nem szakmai alapokon történt. „Ugyanis Budapesten ez a két fővédvonal a leggyengébb láncszem: az országos kockázatait tekintve is benne van a top 10-ben, közel 100 ezer ember lakásait védi egy természeti csapástól. A város évek óta dolgozott a védelem részletes tervein, engedélyein, elvégezte a házi feladatát. Készen állt arra, hogy megkösse az ezzel kapcsolatos megállapodásokat.

Természetesen a Homokhátság problémái is rettentően fontosak, a terület éleskamrája többek között a fővárosnak is, de sajnos az állam 30 éve halogatja ott kidolgozott stratégia és tervek elkészítését és ott az agrártámogatási rendszer egy részéhez is hozzá kéne nyúlni, s olyan tájhasználatokat dotálni, amelyek nem kiszárítják, hanem segítenek a helyi klímát javítva kondícionálni a helyzetet”.

A főtájépítész szerint Budapesten az látszik, hogy rendkívül aszályos és nagyon csapadékos időszakok, extrém árvizek és extrém kisvizek fognak váltakozni egyre sűrűbben.

„Minden klímamodell szerint erre kéne most felkészülni. Ha nem állnánk konstans harcban Brüsszellel, a tudománnyal és nem lenne még mindig hivatalos kormányzati narratíva a klímatagadás, jutna pénz mindkettőt kezelni”

– fogalmaz Bardóczi.

Korábban megírtuk, hogy az érintett szakterületek és tudományágak képviselői egységesen azon az állásponton vannak, hogy épeszű vízgazdálkodással meg lehetne akadályozni Magyarország kiszáradását, és ehhez igazából már csak a politikai akarat hiányzik. Máskülönben azonban a változó csapadékeloszlás a jelenlegi gyakorlat mellett brutálisan kiszikkasztja Magyarországot.