Mozgalmi hálózatba szervezték magukat az önkéntes vízőrzők
A VízŐrző Mozgalom alapítói szerint egy nagy ernyőszervezet helyett sok kis helyi közösségre van szükség, amelyek egymást segítve, de lokálisan cselekednek.
vízvisszatartás
Az állami sikerpropaganda nem billenti helyre a deficites magyar vízmérleget
Ágazatokon átívelő komplex stratégia nélkül az ad hoc állami beavatkozások és a kis léptékű, „háztáji” vízmegtartási megoldások legfeljebb helyi szinten enyhítik a problémát.
„Ha megjön a víz”: riportfilm készült Kiskunmajsa-Marispuszta önkéntes vízőrzőiről
A Duna-Tisza közi Homokhátság közepén megkezdett árasztás iskolapéldája a kisléptékű vízmegtartásnak, amely helyi szinten próbálja helyre billenteni az Alföld és Magyarország durván negatív vízmérlegét.
Hiánypótló oldal mutatja be Magyarország legsikeresebb helyi vízmegtartási projektjeit
Víztükör címen indult ismeretterjesztő honlap, ahol a kisléptékű, de annál fontosabb kezdeményezéseket gyűjtötték össze, infografikákkal szemléltetve a vízmegtartás „környezetbarát, fenntartható, alacsony költségvetésű” megoldásait.
Dabasi civilek vízügyi segítséggel vezetik vissza a vizet a fokozottan védett homokhátsági láperdőbe
Az aktivisták, a városvezetés, a természetvédelemért és a vízgazdálkodásért felelős állami szervek helyi együttműködése a kívánt irányba terelheti azt a Homokhátság vízpótlását megcélzó aszályvédelmi kampányt, amelynek keretében a Zagyva és a Gerje botrányos kotrására is sor került.
Budapestből is lehetne Schwammstadt, azaz szivacsváros
Elkészültek az első modellszámítások, amelyek alapján a csatornahálózatot túlterhelő, jelentős károkat okozó felhőszakadások, villámáradások vizének harmadát vissza lehetne tartani. A csapadék hasznosításával elviselhetőbbé válna a főváros klímája.
Egy hektárnyi föld öntözése négy-öt hektárt szárít ki, így Magyarországon a művelhető terület 93 százalékán sivatag lenne
Az egyre égetőbbé váló aszályhelyzet megoldásának kulcsa egyértelműen a tájhasználat-váltás, állítja a Vízválasztó Mozgalom.
A kormányhatározattal „vízpótlásra” átnevezett öntözés aligha állítja meg Magyarország kiszáradását
4,7 milliárd forintot locsol el a kormány a Homokhátságban, de az a vízmennyiség, amit ki lehet szivattyúzni a Dunából, a 4 ezer kilométernyi öntözőcsatorna-hálózat idei átmeneti feltöltésére sem elég, nemhogy az évente több Balatont kitevő párolgás ellensúlyozására.
A kapkodó kormányzati aszályelhárítás miatt védtelen maradhat a Római-part és Újpest
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint a kidolgozott kész tervek nélkül megvalósítani szándékozott homokhátsági vízpótlásra adandó forrást két előkészített fővárosi projekt kárára csoportosította át az Orbán-kabinet.
A vízvisszatartás lesz a békásmegyeri Gőtés-tó rendezésének első számú célja
Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor a Facebookon osztotta meg a terv részleteit.
A Homokhátság vízőrzőinek munkája is hozzájárulhatott a Kiskunmajsára meglepetésként lecsapó záporhoz
Esőfakasztó hatása is lehetett annak, hogy egy maroknyi elszánt gazdálkodó februárban termálvízzel árasztott el két hektárnyi mezőgazdasági területet. A helyi záporra-zivatarra a meteorológusok is rácsodálkoztak.
Orbán Viktornak címzett nyílt levélben sürgeti a hibás vízgazdálkodás teljes átalakítását a Vízválasztó Mozgalom
Az érintett szakterületek és tudományágak képviselőit tömörítő szervezet szerint a rendszerszerűvé vált vízhiány miatt azonnali és hatékony kormányzati intézkedések szükségesek.
Politikusoknak kötelező tananyag lehetne a Magyarország kiszáradását bemutató film, az Eltékozolt vizeink
Szendőfi Balázs legújabb dokumentumfilmjéből az is megérti, milyen súlyos a vízhelyzet Magyarországon, aki a fürdőkádban töltötte az elmúlt éveket.
Az EU által támogatott vízvisszatartással inkább megállítható az ország kiszáradása, mint a Homokhátság elárasztásával
1700 milliárd forintot költene a kormány arra, hogy a Dunából és a Tiszából kiszivattyúzott vízzel árassza el a félsivatagos Homokhátságot. Pedig létezik jobb megoldás, ráadásul az unió támogatást is ad rá.
Épeszű vízgazdálkodással meg lehetne akadályozni Magyarország kiszáradását, már csak a politikai akarat hiányzik
A probléma forrása nem önmagában az aszály, vagyis, hogy nem esett elég eső, hanem a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat, ami talajtani, hidrológiai, agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan – hangzott el a január 9-én rendezett Vízválasztó konferencián.