Az olyan típusú repülőgép-balesetek, amikor a gép a felszállás után azonnal meghibásodik, manapság rendkívül ritkák. Régebben gyakrabban fordultak elő, bár nem biztos, hogy a mostani eset felderítésében ez segít – kezdi elemzését a Conversation oldalán Guido Carim Junior, az ausztráliai Griffith Egyetem repülésbiztonsági szakértője.

A repülőgép a felszállás után kevesebb mint egy perccel zuhant le, körülbelül 1,5 kilométerre a kifutópályától. A szakértőnek kifejezetten fejtörést okoz, hogy a 21. században hogyan történhet ilyesmi egy nagy múltú repülőgépgyártó esetében, amely a korábbi esetek tanulságait rendre figyelembe veszi a fejlesztéseknél.

Carim Junior arra az 1999-es argentin szerencsétlenségre is hivatkozik, amelyben harmincketten haltak meg, amikor a LAPA 3142-es járata Buenos Airesből indulva felszállás közben zuhant le. Az akkori vizsgálat során kiderült, hogy a Boeing 737 fékszárnyai nem voltak megfelelő helyzetben a felszálláshoz, és a személyzet figyelmen kívül hagyta a repülőgép belső riasztórendszerének jelzéseit.

A lap felidézi az US Airways 1549-es járatának 2009-es kényszerleszállását is a New York-i Hudson folyón, amely szintén röviddel a felszállás után történt. Ebben az esetben a probléma egészen más volt: egy nagyobb madárcsapattal való ütközés mindkét motort blokkolta, ennek következtében meghajtás nélkül maradt a gép.

A légiközlekedési ipar tanult a balesetekből. Az argentin eset a pilótaképzés és a repülési protokollok javítását eredményezte, a Hudson folyón történt, végül szerencsés kimenetellel zárult eset után pedig megváltoztak a motorok tervezésére vonatkozó szabályok. A szakértő szerint elképzelhető, hogy nem olyasmi okozta az Air India balesetét, mint amit a fenti eseteknél láttunk.

Mint ismeretes, egy utas élte túl a tragédiát – egyelőre nem egyértelmű, hogy pontosan miként. A 11A ülésen ült, a vészkijárat mellett, a jelentések szerint a repülőgép „kettétört”, és az utas a gép első felében találta magát, miközben a hátsó rész kigyulladt. Ezután kisétált a roncsok közül, és a mentők találtak rá. A kutatások azt mutatják, baleseteknél általában a repülőgép hátsó ülései a legbiztonságosabbak, ez az utas azonban viszonylag közel volt a gép elejéhez. Az eddig tudottak alapján, a szakértői vélemény szerint nincs jobb magyarázat, mint hogy túlélését a vakszerencsének tulajdonítsuk.

A teljes körű vizsgálat lezárultáig nyilvánvalóan nem lesz pontos képünk a történtekről. Az ilyenfajta vizsgálatok az ENSZ Nemzetközi Polgári Repülési Szervezete (International Civil Aviation Organization - ICAO) által meghatározott protokoll szerint zajlanak. Jelen esetben a vizsgálatot a repülőgép-balesetekkel foglalkozó indiai hivatal vezeti, egy nemzetközi csapat élén, amelynek munkáját az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Bizottság és az illetékes brit hatóság emberei segítik, képviselve a repülőgép gyártójának, illetve az utasoknak az országait.

A csapat helyszíni vizsgálatot fog végezni a baleset helyszínén, a tárgyi bizonyítékok mellett megvizsgálják a repülőgép fekete dobozában tárolt adatokat is, amelyek tartalmazzák a repülési adatrögzítő és a pilótafülke hangrögzítőjének adatait. Előzetes jelentéseket általában 3-6 hónappal a baleset után szoktak kiadni, a végső jelentéseket pedig egy-két évvel ezt követően.

A BBC elemzése arról ír, hogy a Boeing a múlt hónapban ünnepelte, hogy már egymilliárd utast szállított a 787 Dreamliner, ami óriási teljesítmény ahhoz képest, hogy a repülőgép csak 14 évvel ezelőtt került forgalomba.

Ez a gép más, mint a Boeing 737 Max, amely 2018-ban és ‘19-ben az Indonéziában, illetve Etiópiában történt tragikus balesetek nyomán került a figyelem fókuszába. Itt szoftverhiba okozta a baleseteket és ezt a modellt másfél évre kivonták a forgalomból világszerte. A BBC szerint jelenleg semmi nem utal arra, hogy a Boeing oldalán történt volna a hiba a mostani indiai balesetben. Pilótákra hivatkozva állítják, manapság ritka, hogy gyártói hiba okozzon tragikus balesetet, a Boeing 737 Max eseteinek kivételétől eltekintve a legtöbb esetben emberi hiba a baleset oka.

Ami a Boeing helyzetét illeti, a BBC arra emlékeztet, hogy azon túl, hogy a tegnapi baleset hírére azonnal 5 százalékkal estek a részvényei a New York-i tőzsdén, most ismét egy súlyos tragédiával kapcsolódik össze a cég neve. A Boeing tavaly havonta közel egymilliárd dollárt vesztett, miközben biztonsági problémákkal, minőség-ellenőrzési zavarokkal, valamint dolgozói sztrájkkal küzdött.

Miután 2024-ben az Alaska Airlines egyik járatának repülés közben levált az egyik ajtaja, a Boeing kénytelen volt 160 millió dollár kártérítést fizetni. Ezt megelőzően jutott egyezségre a Southwest Airlinesszal a 737 Max flotta forgalomkiesése miatti pénzügyi károk ügyében, ami 428 millió dollárjába került.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

India kivonhatja a forgalomból az összes Boeing 787-est a tegnapi katasztrófa után

Nagy Gergely gazdaság június 13.

Még legalább húsz Boeing 787-es Dreamliner érkezne az Air India légitársasághoz a szerződések alapján, de a tegnapi légikatasztrófa után most megkérdőjeleződött ezeknek a gépeknek a használata.

A Boeing azt reméli, hogy a Trump-adminisztráció enyhíti a 737 Max balesetei ügyében kiszabott büntetéseket

Nagy Gergely gazdaság március 26.

Korábban már elismerte bűnösségét a Boeing, de most abban bíznak, hogy Donald Trump igazságügyi minisztériuma enyhébb megközelítést alkalmaz majd, és a cég jobban jön ki a tragikus balesetek nyomán indult szövevényes eljárásból.

Így szárnyalta túl az Airbus az USA ipari fejlettségét szimbolizáló repülőgép-óriást, a Boeinget

Tóth András gazdaság március 17.

Nemrég még Donald Trump amerikai elnök is panaszkodott a Boeingre, amely a 737 Max botránya óta történetének egyik legnagyobb válságát éli. Az Airbus részben azért nem jutott erre a sorsra, mert Európában jobb az iparág szabályozása.