Az ELTE Etológia Tanszékének Neuroetológiai Kutatócsoportja a Budakeszi Vadasparkkal együttműködve a világon elsőként vizsgálja vaddisznók (Sus scrofa) agyműködését egy különleges, beavatkozást nem igénylő, az állatokra teljesen ártalmatlan mérési módszer segítségével – olvasható a Budakeszi Vadaspark hétfői sajtóközleményében.

Korábban ebben, illetve ebben a cikkünkben is beszámoltunk róla, hogy a Neuroetológiai Kutatócsoport több, mint egy évtizede kutatja állatok és emberek egymás közti kommunikációját és agyműködésüket, hogy feltárja azokat a mechanizmusokat és hatásokat, amelyek az evolúció során az ember kifinomult kommunikációs rendszerének, a beszédnek a megjelenéséhez vezettek. Ehhez az ELTE kutatói az emberi agy mellett eddig elsősorban háziasított, társállatként tartott fajok – kutyák (Canis familiaris) és törpemalacok (Sus scrofa domestica) – agyi folyamatait vizsgálták. Azonban a háziasított fajok vad rokonaival való összehasonlítás is kulcsfontosságú annak megértésében, hogy mekkora szerepe lehet az emberi környezethez való alkalmazkodásnak az agy átalakulásában.

A Budakeszi Vadaspark és az ELTE kutatói ezért két évvel ezelőtt összefogtak és azon kezdtek dolgozni, hogy a házi sertéssel közeli rokonságban álló vadállat, a vaddisznó agyműködésének nem invazív, biztonságos vizsgálata is lehetővé váljon. A vadállatok agyműködésének vizsgálatában egyedülálló ez a kezdeményezés. Az ELTE Etológia Tanszéken korábban kifejlesztett módszernek köszönhetően sok más, általánosan elterjedt idegtudományi technikával ellentétben az agyi elektromos aktivitást mérő elektroenkefalográfiás (EEG) kísérletek során nincs szükség az állatok altatására, sem műtéti beavatkozásra, így egyedülálló módon, az állatok jóllétét maximálisan előtérbe helyezve, békés és barátságos körülmények között vizsgálhatóak az emberrel együttműködő állatok. „Vadállatokon, különösen menekülő, minden rezdülésre megrettenő fajokon ilyen kutatást végezni azonban igen nagy kihívás, hiszen a technika emberi kontaktust és nyugodtan fekvő állatokat igényel” – fogalmaz a közlemény.

2023 tavaszán és nyarán több olyan vaddisznó malac született a Vadasparkban, amelyeket a kocák nem gondoztak, így a vadaspark vadállatnevelésben rutinos kollégái segítettek a magukra hagyott vadmalacok felnevelésében. Az emsék és kanok korai szocializációjában kiemelt szerepet kaptak az emberek, akiknek a jelenléte természetessé vált a vadmalacok számára. Az állatok nemcsak megszokták az ember jelenlétét, közelségét, de kíváncsinak mutatkoztak, és engedték azt is, hogy gondozóik és az ELTE kutatói megérintsék őket, elektródákat helyezzenek el a fejbőrükre.

A vadmalacok mára kifejlett állatokká cseperedtek, ennek ellenére, mint azt a Qubit Andics Attilától, a Neuroetológiai Kutatócsoport vezetőjétől megtudta, egy egyedülálló tréningprogram keretében folytatódik kiképzésük, hogy a felnőtt állatok EEG mérése is lehetővé váljon.

A Vadaspark területén a terepi kísérletekre és az állatok tréningezésére alkalmas helyszíneket (kifutórendszer és tréningfallal ellátott házak) alakítottak ki a Vadaspark munkatársai, ahol jelenleg is zajlanak a képzések. A betanítás célja, hogy az állatok önszántukból minimum 20 percen keresztül nyugodtan feküdjenek, és egy kerítés túloldalán helyet foglaló ember társaságát annyira biztonságosnak érezzék, hogy akár el is aludjanak mellette. Ez az elrendezés ugyanis lehetővé teszi az elektródák kis ablakon keresztüli felhelyezését és állatok természetes alvás melletti EEG vizsgálatát, miközben a kísérletvezető is teljes biztonságban marad.