Magyar kutatók: A kutyák a hangjuk alapján is azonosítják az embereket

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A kutyák hasonló agyterület mozgósításával ismerik fel, hogy ki beszél, mint az emberek, azonban a neurális aktivitásmintázat a beszélőelemzés során épp ellentétes az emberben ismerttel – derül ki az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport és az ELTE Etológia Tanszék munkatársainak a Scientific Reports folyóiratban március 4-én megjelent tanulmányából

A kutatás célja annak felderítése volt, hogy a kutyáknál mely agyterületek dolgozzák fel a beszélő személyére vonatkozó információkat, és melyek értékelik ki a beszédhangokat. A vizsgálat során pozitív megerősítésen és szociális tanuláson alapuló tréning alkalmazásával kiképzett kutyákat vizsgáltak a képalkotó funkcionális mágneses rezonancia eljárás (fMRI) segítségével. 

A kísérletekben éber, mozdulatlan kutyák vettek részt. Az elsőben rövid, számukra értelmetlen szósorozatokat hallgattak. Az első tesztben a szavakat időnként ugyanaz a személy, időnként pedig több különböző személy ismételte. A második kísérletben a szavak vagy ugyanazok voltak, vagy egy-egy magánhangzóban különböztek egymástól. 

Kísérleti kutya fülhallgatóvalFotó: Ferenczy Barbara

Ezt az úgynevezett ismétléses módszert korábban sosem alkalmazták kutyáknál, de embereknél gyakran használják az egyes agyterületek ingerfeldolgozásban játszott szerepének azonosítására. 

Másképpen ugyanaz 

A kutatók szerint a beszélő személyének feldolgozásakor valóban látható volt egy ismétlési hatás a kutyák hallókérgében, azonban ez a hatás a második tesztben, a beszédhangok esetében hiányzott. Ezt az ismétlési hatást nem az agyi hangfeldolgozás korai fázisában azonosították, hanem a másodlagos hallókéregben, amely a magasabb rendű információk feldolgozásában játszik szerepet. 

A most kutyákon kimutatott jelenség a kutatók szerint egybecseng a korábban emberekről és majmokról publikált kutatásokkal, amelyekben hasonló agyterületeket azonosítottak a beszélő kilétének elemzésére. Az ismétlési hatás fordítva jelent meg, mint ahogy azt a kutatók az emberi vizsgálatok alapján várták. Az embereknél általában aktivitáscsökkenés figyelhető meg az agyban, amikor ugyanaz a személy ismétli a szavakat. A kutyáknál azonban megnőtt az agyi aktivitás, ha ugyanazt a beszélőt hallották újra meg újra. 

Kutyaalany fMRI-benFotó: Kubinyi Enikő

Hangreprezentációk

Boros Marianna, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport kutatója, a cikk első szerzője a kutatás magyar nyelvű sajtóközleményében azt állítja, hogy „ilyen növekvő aktivitást általában akkor tapasztalunk, amikor az agy új reprezentációkat hoz létre. Mivel az emberek rengeteg különböző ember hangját hallják életük során, valószínű, hogy az agyuk sok hangot ismer már, tehát számos hangreprezentációt tárol. Így amikor egy új, ismeretlen beszélővel találkozunk, nem kell új reprezentációt felépítenünk, elég csak a már meglévőkhöz hasonlítanunk. Nem tudjuk, hogy a kutyák is ilyen módon tárolják-e az agyukban a hangokat. Ha nem, akkor minden újonnan hallott beszélő esetén új reprezentációt kell létrehozniuk, és ez lehet az oka annak, hogy hangismétléskor neurális szinten aktivitásnövekedést mértünk. Érdemes ezt a kérdést tovább vizsgálni a jövőben”.

A kutatók szerint valószínű, hogy a kutyák hatékonyabban elemzik, ki beszél hozzájuk, mint azt, hogy milyen beszédhangokat használ. A korábbi kutya-fMRI-vizsgálataikból már tudták ugyanis, hogy a kutyaagy érzékeny a szavak jelentésére és a hangadásokban rejlő érzelmekre is. De most először mutatták ki, hogy a beszélő kilétét is kódolja.   

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: