Japán kutatók és egy amerikai biotechnológiai startup közös fejlesztése révén már öt-tíz éven belül elérhetővé válhat a laboratóriumban tenyésztett emberi sperma és petesejt, ami alapvetően megváltoztathatja a termékenység jövőjét. Az Oszakai Egyetem fejlődésgenetikusa, Hajasi Kacuhiko múlt héten, az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) párizsi éves találkozóján jelentette be, hogy kutatócsoportja körülbelül hét évre van attól, hogy az in vitro gametogenezis (IVG) nevű technikával életképes emberi ivarsejteket állítson elő.

A folyamat során felnőtt bőr- vagy vérsejteket programoznak át őssejtekké, amelyeket aztán laboratóriumban tenyésztett organoidokban petesejtekké vagy spermiumokká fejlesztenek. Az oszakai kutatók mellett a Kiotói Egyetem és a kaliforniai (többek között az OpenAI vezére, Sam Altman által finanszírozott) Conception Biosciences munkatársai dolgoznak ezen a technológián, és kutatásaik reményt adnak a meddőség problémájának és az életkorral összefüggő reprodukciós képesség csökkenésének megoldására.

Matt Krisiloff, a Conception Biosciences vezérigazgatója szerint az IVG lehet a legjobb megoldás a népességcsökkenés visszafordítására, mivel lehetővé teszi a nőknek, hogy meghosszabbítsák termékenységi időszakukat, és akár az azonos nemű pároknak is lehetőséget ad arra, hogy genetikailag rokon gyermekeket szüljenek. Hajasi kutatócsoportja korábban már sikeresen létrehozott olyan egereket, amelyek két biológiai apával rendelkeznek, míg nemrég sikeresen tenyésztett prekurzor spermiumokat laboratóriumban létrehozott egérherében.

Az emberi alkalmazások azonban bonyolultabbak, mint az egérkísérletek, és a biztonságos fejlesztés továbbra is jelentős akadályt jelent. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy kiterjedt tesztelésre lesz szükség annak biztosítására, hogy a laboratóriumban tenyésztett ivarsejtek ne hordozzanak káros mutációkat.

A ígéretes előrelépések ellenére a kutatóknak komoly etikai és jogi kihívásokkal kell szembenézniük – a legtöbb országban törvények tiltják a laboratóriumban tenyésztett sejtek használatát a termékenységi kezelésekben. Mivel a technika nemcsak a meddő párokat segítheti, hanem például a kettőnél több ember genetikai anyagából létrehozott „multiplex” babák létrehozását is lehetővé teheti, a felmerülő etikai aggályok spektruma igen széles. Míg egyes kutatók – köztük Hajasi – óvatosságra intenek a nem hagyományos felhasználásokkal kapcsolatban (ide sorolja az idősebb emberek vagy az azonos nemű párok gyermekvállalását), mások úgy vélik, hogy ezt a kérdést a társadalomra kell bízni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Működött a mesterséges sperma, egészséges patkánykölykök születtek

Vajna Tamás tudomány 2022. április 11.

Több mint 10 évvel a sikeres egérkísérletek után japán kutatóknak először sikerült más emlősfaj nőstényeit megtermékenyíteni embrionális őssejtek felhasználásával előállított hímivarsejtekkel.

Először hoztak létre kutatók az emberi fejlődés legelső szakaszait szimuláló mesterséges embriókat

Bodnár Zsolt tudomány 2021. március 18.

Az iBlasztoid névvel ellátott műembriók kutatása egy sor bioetikai kérdést felvet, de a kutatók szerint a vizsgálatukkal jobban meg lehet érteni a korai vetélések és számos születési rendellenesség okait.

Dajkaterhességtől a méhátültetésig: az anyaságért való küzdelem etikája

Sándor Judit tudomány 2019. augusztus 13.

A méh hiánya ma már nem jelenti az anyaság reményének elvesztését, számos út áll azok előtt, akik gyermekhez szeretnének jutni: béranyaság, dajkaterhesség, méhátültetés, sőt mesterséges méh. E megoldások között azonban nemcsak biológiai, orvosi és jogi, hanem etikai különbségek is vannak.