Őslénytani áttörés: 20 millió éves fehérjéket nyertek ki emlősök fosszíliáiból

július 10.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

20 millió éves fehérjéket nyert ki fosszíliákból két kutatócsoport, ami lehetővé tette nekik kihalt orrszarvúfélék és ormányosok evolúciójának felderítését. Az áttörő eredmények azt mutatják, hogy a fehérjék az eddig széles körben elfogadotthoz képest jóval tovább megőrződhetnek, ami a jövőben lehetővé teheti rég kihalt fajoknak és csoportoknak, köztük a nem-madár dinoszauruszoknak a behatóbb vizsgálatát.

„Együttesen, ezek az egymást kiegészítő kutatások azt demonstrálják, hogy a fehérjék – amik az élő szervezetek alapvető építőelemei és evolúciós történetükről őriznek információt – megtalálhatók ősi fosszíliákban, szerte a világon” – mondta a Reutersnek Daniel Green, a Harvard Egyetem kutatója, aki az egyik, a Nature folyóiratban szerdán közölt kutatásban vállalt szerepet.

Green és kollégái a kenyai Turkana medencében talált, 16 és 18 millió éve élt orrszarvúfélék és ormányosok fogaiból vettek mintákat. A kutatók a fogzománcból sikerrel izoláltak fehérjéket, köztük enamelint, amiknek ezután meghatározták a szekvenciáját is, lehetővé téve a molekuláris adatokon és azok összevetésén nyugvó evolúciós rokonsági vizsgálatokat.

A kenyai lelőhely, ahol az egyik, 16 millió éves fosszíliát találták
Fotó: Ellen Miller

A Kelet-afrikai árok mentén található terület az egyik legmelegebb hely a Földön, ahol meglepőnek számít az ősi molekulák megőrződése. A régió evolúciós szempontból viszont különösen izgalmas, mivel fontos szerepet játszott az afrikai emlősök, köztük az emberfélék, orrszarvúfélék és vízilófélék evolúciójában.

„Az ősi fehérjék az élőlény evolúciós történetéről árulkodnak azáltal, hogy molekuláris információt adnak olyan példányokból, amik túl ősiek a DNS megőrződéséhez. Ez lehetővé teszi a kutatóknak, hogy felderítsék az élet fáján az élőlények közötti rokonsági kapcsolatokat, olyan fajok esetén is, amik évmilliókkal ezelőtt kihaltak” – mondta a hírügynökségnek Ryan Sinclair Paterson, a Nature-ben megjelent másik kutatás egyik szerzője.

Ryan Paterson és Enrico Cappellini az ősi fehérjék segítségével létrehozott evolúciós rekonstrukciót elemzik
Fotó: Palesa Madupe

Paterson és kollégái a fosszíliák megőrződése szempontjából jóval kedvezőbb, Kanada sarkvidéki területein talált orrszarvúféle fosszíliáját vizsgálták. Hasonlóan Greenékhez, ők is az állat fogzománcából izoláltak fehérjéket, amik némileg ősibbek, 21-24 millió évesek. A hét, töredékes zománcfehérjéből a kutatók részleges szekvenciákat tudtak kinyerni, de már ez is evolúciós információval szolgált a területen egykor élt orrszarvúfélék diverzifikációjáról.

A kanadai Devon-sziget, ahol az orrszarvúféle fosszíliáját találták
Fotó: Martin Lipman

A két kutatás jelentőségét az adja, hogy az eddigi, a tudományos közösség által teljes mértékben elfogadott legősibb fehérjék 3,8 millió évesek, míg a legősibb DNS-minták 2 millió évesek. Ugyanakkor a különc amerikai paleontológus, Mary Schweitzer és kollégái a 2000-es években azt állították, hogy a mostaniaknál is jóval ősibb fehérjékre akadtak, dinoszauruszokban – köztük egy 68 millió éves T. rex-ben és egy 80 millió éves hadrosaurusban.

Schweitzerék eredményeit más kutatók finoman szólva kétkedve fogadták, de a Nature hírportálja szerint a hadrosaurusuk 2017-ben megismételt, részletesebb vizsgálata már többeket meggyőzött. Ugyanabban az évben egy másik kutatócsoport kollagén nyomait találta meg egy 195 millió éve, a jura időszakban élt dinoszauruszban. Tavaly pedig, mint megírtuk, az MIT kutatói egy új hipotézissel álltak elő arról, hogy miként őrződhetnek meg fosszíliákban több tízmillió éven át kollagén fehérjék – ami segíthet alátámasztani a dinoszaurusz fehérjék megőrződését.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: