Már 6500 éve is pusztítottak az állatról emberre terjedő fertőzések

július 14.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Az állatról emberre terjedő fertőzéseknek a SARS-CoV-2 új koronavírus okozta pandémia óta fokozott figyelmet szentelnek a természettudományos kutatások. Ezért sem mellékes az a friss archeogenetikai eredmény, amely szerint a zoonózisok bizonyíthatóan mintegy 6500 éve jelentek meg az emberi közösségekben. Legalábbis ezt állítja az a Nature folyóiratban július 9-én megjelent tanulmány, amelynek szerzői 1313 európai és ázsiai őskori ember csontmaradványaiból kinyert DNS-minták alapján felvázolták az elmúlt 37 ezer év zoonózis-históriáját.

A Live Science ismertetője szerint a nemzetközi kutatócsoport azt állítja, hogy zoonózisos fertőzések már jóval korábban is előfordulhattak, de az ilyen betegségek átvitelének kockázata és mértéke akkor nőtt meg igazán, amikor az emberiség a vadászó-gyűjtögető életmódról áttért az állattenyésztésre. S amikor ezzel térben és időben párhuzomosan megindultak az első jelentősebb népmozgások.

„Manapság a zoonózisok az újonnan megjelenő fertőző betegségek több mint 60 százalékát teszik ki” – fogalmaznak a szerzők, akik az 5 ezer évvel ezelőtti mintákban talált történelmi zoonózis-csúcsról azt állítják, hogy az egybeesik azzal az időszakkal, amikor a háziasítás általánossá vált. Korábbi bizonyítékok ugyan arra utalnak, hogy a tömegesebb domesztikáció körülbelül 8-10 ezer évvel ezelőtt már biztosan megkezdődött, de akár több évezred is kellett ahhoz, hogy szélesebb földrajzi területeken és végbe menjen.

A kutatócsoport összesen 214 ismert emberi kórokozót azonosított a DNS-mintákban. A legrégebbi, a tanulmányban feltárt ismert kórokozó a diftéria Corynebacterium diphtheriae néven ismert baktériuma. A mikroba DNS-ét egy 11 400 évesre datált mezolitikumból származó maradványból izolálták. Tizenkét esetben azonosították a Yersinia enterocolitica baktérium okozta, emésztőrendszeri tünetekkel, például hasmenéssel, hasi fájdalommal, lázzal és hányással járó yersiniosis néven ismert betegség, többnyire a fertőzött hús elfogyasztásával, illetve az állatokkal való testi érintkezés révén a szervezetbe kerülő kórokozóját -- a legkorábbi esetekről a mai Dánia területéről előkerült 6500 éves maradványok tanuskodnak. A minták körülbelül 3 százalékában néhány ismertebb kórokozóra is találtak bizonyítékot – a legtöbb esetben a pestist okozó Yersinia pestis, illetve a tuberkulózisért, vagyis a TBC-ért felelős Mycobacterium tuberculosis baktériumot sikerült azonosítani.

Yersinia pestis baktérium, a pestis okozója
Fotó: RUSLANAS BARANAUSKAS/SCIENCE PHO/Science Photo Library via AFP

A tanulmány szerzői szerint kutatásuk egyik korlátja az volt, hogy az általuk alkalmazott technológia nem érzékeli az RNS-t, márpedig az influenzavírusok jelenléte RNS-elemzéssel lehet leginkább bizpnyítani. „Az RNS-vírusokkal az a probléma, hogy az RNS nem olyan stabil molekula, mint a DNS” – mondta a Live Science-nek Martin Sikora, a tanulmány vezető szerzője, a Koppenhágai Egyetem docense. Szerinte az ősi kórokozók genomjának rekonstruálása során elegendő adatot szereztek a kórokozó teljes genomszekvenciájának visszanyeréséhez, ami, legalábbis elméletileg, lehetőséget teremt az még lappangó, de bármikor vissza térni képes fertőzések elleni védekezésre.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: