A gerinces dögevők 36 százaléka veszélyeztetett, ami nemcsak a biodiverzitás szempontjából jelent problémát, hanem azért is, mert a nagytestű fajok állományának csökkenésével az opportunista dögevők jutnak előnyhöz.
Ralph Baric koronavírus kutató és W. Ian Lipkin epidemiológus szerint elégtelen biztonsági óvintézkedések mellett vizsgáltak egy újonnan felfedezett koronavírust a Vuhani Virológiai Intézet volt és jelenlegi kutatói. Nemrég Christian Drosten német virológus is hasonló aggodalmakat fogalmazott meg.
Egy friss kutatás különböző vírusok gazdaváltásait vizsgálta, és egy hatalmas víruscserélő hálózatot tárt fel gerinces állatok között. François Balloux genetikus a Qubitnek elmondta, nem egy-egy fenyegető vírusra, hanem a széleskörű felderítésre kellene koncentrálni.
Az A(H1N2)v enyhe tüneteket okozott a páciensben, aki mostanra teljesen felépült.
Egy friss genetikai kutatás kezdetben a vuhani piacon árult nyestkutyákhoz kötötte a covidjárvány kezdetét, de a megjelent tanulmány már óvatosabban fogalmaz. Francois Balloux-t, a University College London genetikai intézetét vezető professzort kérdeztük a fejleményekről.
Az amerikai Energiaügyi Minisztérium nemrég „alacsony megbízhatósággal” arra jutott, hogy a covidjárvány egy kínai laborban kezdődött. A kérdésben megosztott titkosszolgálatokhoz képest a genetikai és epidemiológiai adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a járvány a Huanan élőállatpiacról indult.
A Georgetowni Egyetem tudósai szerint az állatok élőhelyei a globális felmelegedés miatt aránytalanul összecsúsznak az emberi élőhelyekkel, ami nagy mértékben kedvez annak, hogy a különféle emlősfajok vírusai keveredjenek, és átugorjanak az emberre.
Kanadai kutatók összehasonlították a szarvasokban talált vírusgenomokat a térségben élő emberek mintáival, és azonosítottak egy az állatokkal közelebbi kapcsolatba került személyt, aki korábban a koronavírus genetikailag hasonló törzsével fertőződött.
A Science számolt be arról a több éven át folytatott kanadai kutatásról, amely szerint a betegség korokozóját hordozó ízeltlábú paraziták csípése már nem csak a nyári időszakban jelent kockázatot, legalábbis Észak-Amerikában.
A majomherpeszvírus rendkívül ritkán viselkedik zoonózisként: az 1932-es felfedezése óta mindössze 50 olyan eset ismert, amikor a kórokozó embert is megfertőzött, és csak egyszer fordult elő, hogy emberről emberre terjedt.
A Glasgow-i Egyetem kutatói szerint az egyikük enyhe tünetekkel vészelte át a fertőzést, a másikat viszont súlyos tüdőgyulladás miatt kénytelen volt elaltatni az állatorvos.
A koronavírus-variánst izoláló amerikai, angol és francia kutatók szerint még nem tisztázott, hogy a fertőzött állatok milyen szerepet játszanak a terjesztésben, de több mint valószínű, hogy ők kapták el gazdáiktól a kórokozót és nem fordítva.
Egy thaiföldi, szingapúri, kínai, ausztrál és amerikai kutatókból álló csoport Thaiföld déli részén vizsgálta az emlősöket, ekkor izoláltak egy, a kínai denevéreket fertőző vírussal rokon kórokozót.
Az új koronavírushoz hasonló kórokozókat találtak egy japán patkósdenevérből vett mintában és egy kambodzsai denevérfaj guanójában, ez az első eset, hogy Kínán kívül történt hasonló felfedezés. A WHO tovább kutatja a vírus eredetét, a mostani felfedezések alapján kiderülhet, hogy terjedt denevérről emberre a betegség.
A koronavírus mutálódott változata átterjedt a bundájukért tenyésztett nyércekre, és több mint kétszáz embert fertőzött meg. A kórokozó mutálódása hatással lehet a fejlesztés alatt álló, SARS-CoV-2 vírus elleni oltóanyagok hatékonyságára is.