A Georgetowni Egyetem tudósai szerint az állatok élőhelyei a globális felmelegedés miatt aránytalanul összecsúsznak az emberi élőhelyekkel, ami nagy mértékben kedvez annak, hogy a különféle emlősfajok vírusai keveredjenek, és átugorjanak az emberre.
Kanadai kutatók összehasonlították a szarvasokban talált vírusgenomokat a térségben élő emberek mintáival, és azonosítottak egy az állatokkal közelebbi kapcsolatba került személyt, aki korábban a koronavírus genetikailag hasonló törzsével fertőződött.
A Science számolt be arról a több éven át folytatott kanadai kutatásról, amely szerint a betegség korokozóját hordozó ízeltlábú paraziták csípése már nem csak a nyári időszakban jelent kockázatot, legalábbis Észak-Amerikában.
A majomherpeszvírus rendkívül ritkán viselkedik zoonózisként: az 1932-es felfedezése óta mindössze 50 olyan eset ismert, amikor a kórokozó embert is megfertőzött, és csak egyszer fordult elő, hogy emberről emberre terjedt.
A Glasgow-i Egyetem kutatói szerint az egyikük enyhe tünetekkel vészelte át a fertőzést, a másikat viszont súlyos tüdőgyulladás miatt kénytelen volt elaltatni az állatorvos.
A koronavírus-variánst izoláló amerikai, angol és francia kutatók szerint még nem tisztázott, hogy a fertőzött állatok milyen szerepet játszanak a terjesztésben, de több mint valószínű, hogy ők kapták el gazdáiktól a kórokozót és nem fordítva.
Egy thaiföldi, szingapúri, kínai, ausztrál és amerikai kutatókból álló csoport Thaiföld déli részén vizsgálta az emlősöket, ekkor izoláltak egy, a kínai denevéreket fertőző vírussal rokon kórokozót.
Az új koronavírushoz hasonló kórokozókat találtak egy japán patkósdenevérből vett mintában és egy kambodzsai denevérfaj guanójában, ez az első eset, hogy Kínán kívül történt hasonló felfedezés. A WHO tovább kutatja a vírus eredetét, a mostani felfedezések alapján kiderülhet, hogy terjedt denevérről emberre a betegség.
A koronavírus mutálódott változata átterjedt a bundájukért tenyésztett nyércekre, és több mint kétszáz embert fertőzött meg. A kórokozó mutálódása hatással lehet a fejlesztés alatt álló, SARS-CoV-2 vírus elleni oltóanyagok hatékonyságára is.
Biológusok szerint sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a fertőző állatok beoltására, hogy megelőzhetők legyenek az emberre terjedő betegségek okozta járványok. A vadon élő állatok védelmezésére kitalált módszereket fejlesztették tovább úgy, hogy azokkal állati és emberi populációk is védhetők legyenek.
A programot Ausztrália finanszírozza 11 olyan országban, ahol kifejezetten magas az állatról emberről terjedő kórokozók felbukkanásának esélye.
A remény abban rejlik a legendás főemlőskutató szerint, hogy a járvány miatti leállásból tanulva az emberek tömegesen akarják majd meggyőzni az üzleti és politikai döntéshozókat arról, hogy más hozzáállással kell dolgozniuk.