A klímaváltozással egyre több kórokozó kerül állatról emberre, jöhet az újabb járvány
Nem a vadon élő állatok kereskedelme, az erdőirtások vagy az ipari méretekben űzött mezőgazdaság, hanem az éghajlatváltozás az új kórokozók és az általuk terjesztett betegségek megjelenésének legfőbb oka. A globális felmelegedés hatására ugyanis a vadon élő állatok arra kényszerülnek, hogy élőhelyeikről emberek által sűrűn lakott térségekbe vándoroljanak, ez pedig a zoonózis miatt drámaian növeli a következő járvány eshetőségét – olvasható egy nemzetközi kutatócsoport csütörtökön a Nature-ben közzétett tanulmányában.
A Georgetowni Egyetemen végzett kutatás az első, amelyben átfogóan értékelték a tudósok, hogyan változtatja meg globális szinten a klímakatasztrófa az emlősök szervezetében található vírusok összességét (virome). A tudósok azt igyekeztek felmérni, hogy az egyes fajok hogyan vándorolnak új élőhelyekre a globális felmelegedés következtében, és ennek milyen következményei lesznek, és arra jutottak, hogy az egymással első alkalommal találkozó emlősfajok több ezer vírust cserélnek majd ki egymás között.
A kutatócsoport eredményei szerint ezek az élőhelybeli változások új lehetőségeket teremtenek az Ebola-vírusoknak vagy a koronavírusoknak ahhoz, hogy új területeken jelenjenek meg, és azt, hogy új állatfajokra kerüljenek át, ami megkönnyíti a kórokozóknak, hogy ezeken a közvetítőkön keresztül emberre is átterjedjenek.
Colin Carlson, a Georgetowni Egyetem Egészségügyi Központjának globális egészségtudományokkal és biztonsággal foglalkozó intézetének docense és a tanulmány vezető szerzője úgy vélte, a kockázatok mérlegeléséhez a legjobb, ha a vadon élő állatok kereskedelmét nézzük meg. „Aggasztóak ezek a piacok, mert egy helyen, természetellenes kombinációkban zsúfolnak össze nem egészséges állatokat, ami lehetőséget teremt ennek a többlépcsős folyamatnak a lezajlására – ahogy a SARS a denevérekről átterjedt a cibetmacskákra, majd onnan az emberre. Ezek a piacok azonban többé már nem különlegesek olyan szempontból, hogy a klímaváltozással ez a folyamat a természetben szinte bárhol mindennapossá válik” – mondta a kutató.
A tudósok szerint tehát ez a folyamat az ipari forradalom előtti időkhöz képest már jelenleg is 1,2 Celsius-fokkal melegebb Földön már realitás, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett erőfeszítések nem állítják meg a zoonózisos eseményeket.
Úgy vélik, hogy a vadon élő állatok betegségeinek megfigyelését össze kellene kötni a klímaváltozás valós idejű követésével, így lenne esély az új vírusok nyomon követésére is. „Amikor egy brazil szelindekdenevér megjelenik az Appalache-hegységben, nem ártana tudnunk, milyen vírusok utaznak vele” – jegyezte meg Carlson, és hozzátette, hogy az egyetlen esély a zoonózisok és a járványok megelőzésére, ha megpróbáljuk a vírusok átterjedését valós időben nyomon követni.
A kutatás egy fontos eredménye a denevérekre vonatkozik, amelyek a tudósok szerint a legtöbb új vírust fogják szétszórni más emlősök között, mivel nagy távolságokra képesek elrepülni. A denevérek vírusterjesztésben játszott központi szerepe miatt a tudósok arra számítanak, hogy a rendkívül sokféle denevérnek otthont adó Dél-Kelet-Ázsiában ütheti fel a fejét a legtöbb új vírus.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: