Pénzbírsággal büntethető Oroszországban, aki „szélsőséges” tartalmakra keres rá, és egyre több minden számít annak

július 25.
TECH
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Az oroszok mostantól pénzbírsággal sújthatók, ha „szélsőséges” tartalmakra keresnek rá a neten. A héten elfogadott új jogszabály szigorítja a cenzúrát, és következményei lesznek nemcsak a digitális adatvédelemre, de például a WhatsApp sorsára nézve is az országban.

A törvényt kedden hagyta jóvá a parlament alsóháza, az Állami Duma, és bírálták ellenzéki aktivisták, de egyes kormánypárt figurák is – írja a Reuters. A törvényben előírt, egyelőre legfeljebb 5000 rubel (21,5 ezer forint) összegű bírságok megnyithatják az utat szigorúbb büntetések előtt is.

Az Igazságügyi Minisztérium által összeállított „szélsőséges anyagok listája” már így is több mint 500 oldalnyi. Oroszországban nagyon sok minden számít „szélsőséges tevékenységnek”, az ilyesmi miatt betiltott szervezetek között van a börtönben elhunyt Alekszej Navalnij korrupcióellenes szervezete, de szélsőségesnek bélyegzett a „nemzetközi LGBT mozgalom” és az amerikai tech-óriás Meta Platforms is.

Pénteken az IT-szektort megregulázó orosz törvényhozók máris figyelmeztettek, hogy a Meta tulajdonában lévő WhatsApp-nak fel kell készülnie az orosz piac elhagyására, minthogy felkerülhet a tiltott szoftverek listájára.

Az orosz Állami Duma székháza Moszkvában
Fotó: NATALIA KOLESNIKOVA/AFP


Az új jogszabály azokat célozza, akik például VPN használatával keresnek tartalmakra, és Oroszországban sokan vannak ilyenek, hiszen milliók próbálják kijátszani a cenzúrát. A hivatalosságok szerint azonban kevés ilyen állampolgár van. „A törvény az emberek egy szűk csoportjáról szól, akik szélsőséges tartalmakat keresnek, mert már maguk is csak egy lépésre vannak az extremizmustól” – magyarázza Szergej Bojarszkij, a Duma információtechnológiával foglalkozó bizottságának feje.

Makszut Sadajev digitális fejlesztésért felelős miniszter szerint a hatóságoknak be kellene bizonyítaniuk, hogy az illető szándékosan extremista tartalmat nézett, önmagában a platformokhoz való hozzáférés nem büntetendő. Az azonban nem világos, hogyan lehetne ellenőrizni a szándékot egy online keresés alapján, írja a Reuters.

A Biztonságos Internet Liga nevű szervezet, amelyet az állam is támogat, arra hívta fel a figyelmet, hogy homályos a szabályozás, és ez visszaélésekhez, zsarolásokhoz vezethet.

A digitális jogokért küzdő civil szervezet, a Roskomsvoboda szerint az emberek máris elkezdtek alkalmazásokat törölni és leiratkozni bizonyos tartalmakról, és a törvény elsődleges célja éppen a félelem felkeltése volt.

Borisz Nagyezsdin ellenzéki politikus, aki megpróbált elindulni Putyinnal szemben az elnökválasztáson is, kedden demonstrációt szervezett a Duma elé az új jogszabály miatt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: