Jóval gazdagabb a mélytengerek élővilága, mint korábban hitték – derült ki egy szerdán közzétett kínai tanulmányból. A kutatók 9533 méteres mélységben készítettek felvételeket az itt élő gerinctelen állatokról, amivel már magában is rekordot állítottak be: 2023-ban az Izu-Ogasawara-árokban, Japán partjai mellett 8336 méteres mélységben filmeztek le egy mélytengeri halat.

A kutatóknak most nemcsak egy halat, hanem az Abyossogena phaseoliformis nevű mélytengeri kagyló egész telepeit sikerült megfigyelniük. A kagylókon kívül rengeteg csőférget is megfigyeltek: a merülések eredményeit összefoglaló tanulmány szerint a 2500 kilométernyi vizsgált terület nagy részén a kagylók és a férgek is megtalálhatóak voltak.

Az 5800-9500 méteres mélységbe már nem jut le napfény, a telepeken élő állatok az itt található hidrogén-szulfidból és metánból állítják elő a fennmaradásukhoz szükséges tápanyagokat. A kutatók összesen 23 merülést hajtottak végre, ebből 19 alkalommal sikerült hasonló telepeket megfigyelniük, emellett több féregfajt, tengerililiomokat és tengeri uborkákat is találtak az árok fenekén.

Gazdag élővilág

Míg korábban azt feltételezték, hogy a Mariana-árok mélyén élő életformák javarészt a felszínről érkező szerves anyagokkal táplálkoznak, a mostani felfedezések alapján úgy tűnik, hogy az itt élő fajok javarészt a Föld mélyéből szivárgó, szerves vagy szervetlen kémiai anyagokat fogyasztanak – a friss vizsgálatok szerint a metán például organikus anyagok bomlásából származik.

Az is kiderült, hogy a mélytengeri élővilág jóval sokszínűbb és gazdagabb, mint korábban hitték: a telepeken egy négyzetméterre több ezernyi élőlény jut, ezek a telepek pedig az árok nagy részén jelen vannak. A merülések során számos, eddig ismeretlen fajt is megfigyeltek. Az állatoknak ebben a mélységben nemcsak a napfény hiányához és a szervetlen anyagokkal való táplálkozáshoz kellett evolúciósan alkalmazkodniuk, hanem az iszonyatos nyomáshoz is – azt, hogy ezt hogy sikerült elérniük, a kutatók még vizsgálják.

A felfedezés nemcsak tengerbiológiai, hanem gazdasági szempontból is jelentős. Az első hírek szerint a Fendouzhe tengeralattjáró, amellyel az árok mélyét vizsgálták, nemcsak az élővilágot, hanem a mélytengeri nyersanyagokat is vizsgálta. Nem csoda: a mélytengeri bányászat egyre nagyobb üzletnek tűnik, amit az Egyesült Államok és Kína is ki akar aknázni, de a bányászat környezeti hatásai még nem ismertek, ahogy a mélytengeri élővilágról is alig tudnak valamit a kutatók. Az valószínű, hogy a kitermeléssel járó környezetszennyezés nem tesz majd jót az itt élő fajoknak, de a Mariana-árokról még kevesebbet lehet tudni, mint az eddig legígéretesebbnek tűnő lelőhelyről, a Clarion-Clipperton Zónáról.

A mostani felfedezések arra mutatnak, hogy az árok mélyén nemcsak virágzó ökoszisztémák működnek, hanem arra is, hogy az itteni élővilág sokkal több szén-dioxidot képes megkötni, mint azt korábban hitték, ezért valószínűleg nagyobb szerepet kell neki tulajdonítani a globális klímamodellekben is.

A felfedezés nemcsak a Mariana-árokról szól: bár máshol nem merültek, a kutatók szerint a geológiai hasonlóságok miatt feltételezhető, hogy a többi, 5000 méteres mélységet meghaladó árok is hasonlóan színes élővilágnak ad otthont.