„A sötét oxigén felfedezése paradigmaváltásnak számított a mélytengeri életről, sőt talán a földi életről alkotott elképzeléseinkben is, de végső soron több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt” – nyilatkozta Andrew Sweetman, a Skót Tengertudományi Szövetség (SAMS) biokémikusa, a tengermélyi oxigént vizsgáló kutatócsoport vezetője pénteken, amikor kihirdették, hogy a kutatás 382 millió jenes (kb. 970 millió forintos vagy 2 millió fontos) támogatást kapott a japán Nippon Foundationtől.

A pénzből a SAMS speciális mérőműszerekkel felszerelt drónokkal vizsgálja majd a tengervíz oxigén- és hidrogénkoncentrációját. A három éven keresztül tartó kutatástól azt remélik, hogy sikerül majd azonosítani a 11 ezer méteres mélységben talált oxigén pontos forrását, illetve azt is meg lehet majd állapítani, hogy ennek milyen hatása van a tengerfenék ökoszisztémájára.

Paradigmaváltás a hadal-zónában

A tavaly felfedezett sötét oxigén a SAMS geofizikusai szerint az óceán fenekén ritkás mezőket alkotó polifémes rögök a tengervíz elektrolízisével oxigént termelnek, ennek köszönhető az oxigén jelenléte ott, ahová nem ér el a napfény, így fotoszintézis sem mehet végbe. A Clarion-Clipperton-zónába (CCZ) indított tavalyi expedíción először, de még másodjára is mérési hibára gyanakodtak, amikor 3-6 ezer méteres mélységben meglepően magas oxigénkoncentrációt észleltek, de miután kiderült, hogy az adatok megfelelnek a valóságnak, a hír az egész tudományos világot megrengette: a fotoszintézis nélkül létrejövő oxigén a földi élet eredetéről szóló elméleteket is átírhatja.

A további vizsgálatok első lépéseként a kutatók a CCZ más területein is méréseket végeznek, és megvizsgálják, hogy vajon máshol, ahol szintén megtalálhatóak az oxigén előállításával gyanúsított rögök, szintén magasabb oxigénértékeket mérnek-e, ezután következhet a rögök és a tengerfenék alaposabb vizsgálata. A kutatásban alaposabb képet kapnak majd a 6 és 11 ezer méter között lévő hadal-zónáról is, egyúttal ez lesz az első alkalom, hogy az Egyesült Királyság hatezer méternél mélyebben végez majd méréseket az óceánban. A zóna az óceán területének 45 százalékát teszi ki, és még mindig rendkívül keveset lehet tudni róla.

Élet az Europán, bányászat a tengerfenéken

A mérésektől azt várják, hogy nem csak a földi, hanem az esetleges Földön kívüli életről is megtudnak valamit. Sweetman szerint a felfedezés iránt a NASA is érdeklődik: ha sikerül bebizonyítani, hogy fotoszintézis nélkül is lehetséges oxigént előállítani, az megváltoztatja az eddig életre alkalmatlannak tekintett bolygók megítélését is. Az amerikai űrügynökség felkérésére a SAMS olyan méréseket is végez, amelyekből kiderülhet, hogy mennyi energia lenne szükséges ahhoz, hogy a földinél nagyobb nyomás alatt is oxigént lehessen előállítani, ettől pedig azt várják, hogy ez alapján pontosabb becsléseket tehetnek arról, hogy létezhet-e valamiféle élet az Enceladuson és az Europán.

A CCZ nem csak a kutatók figyelmét keltette fel, hanem a bányaiparét is: a fémes rögök kitermelése hatalmas üzletnek ígérkezik, de az ellenzői szerint ez akár helyrehozhatatlan környezeti károkat is okozhat. Az innen kinyerhető mangán, nikkel és kobalt kincset ér, és Rory Usher, a kitermelésben érdekelt The Metals Company (TMC) szerint kisebb természeti károkozással is járna, mint a szárazföldi bányászat, de ennek a mértékét egyelőre még csak felbecsülni sem lehet. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) álláspontja szerint egészen addig nem szabad elkezdeni a kitermelést, míg pontosabb képet nem kapnak az ezzel járó kockázatokról. Sweetman szintén óvatosságra int: szerinte egészen addig nem lenne célszerű megbolygatni a tengerfeneket, míg ki nem derül, hogy pontosan milyen folyamatok zajlanak ott, bár, mint megjegyezte, a maga részéről teljesen biztos benne, hogy a hatezer méteres mélységben talált oxigén valóban a tenger mélyén keletkezik.