Nyugodtan együnk gyümölcsöt, nem a fruktóz hízlal, hanem az extra kalóriabevitel
Táplálkozási tévhit, hogy a gyümölcsökben található természetes cukrok (azok közül is a fruktóz) hizlalnak, megemelik a vércukor- és inzulinszintet, ezért egészségtelenek –írja a SOTE.
A gyümölcsökben található rostok, vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok kulcsszerepet játszanak a daganatos betegségek megelőzésében, az immunrendszer erősítésében és az anyagcsere szabályozásában – magyarázza Szabó Adrienn dietetikus, a Semmelweis Egyetem Szakrendelő Intézetének munkatársa.
A tudományos tények és a dietetikai gyakorlat azt mutatják, fölösleges tartani a gyümölcsök cukortartalmától. „A félelem sokszor a félreértelmezett tudományos eredményekből táplálkozik, mert gyakran nem magát a gyümölcsöt vizsgálják, hanem az abból kivont, úgynevezett szabad fruktózt és azt is sokszor irreális mennyiségben” – részletezi Szabó Adrienn. A dietetikus hozzáteszi: a fruktóz viszont nem tartalmazza azokat a természetes rostokat, vitaminokat és antioxidánsokat, amelyek a gyümölcsök teljes értékét adják, ezáltal támogatják az immunrendszert, segítik a bélflóra egyensúlyának fenntartását, valamint szerepet játszanak a krónikus betegségek megelőzésében is.
A sokféle gyümölcsből álló étrend csökkenti a daganatos betegségek, a magas vérnyomás, az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az energia-egyensúly fenntartása érdekében fontos, hogy a gyümölcsöket ne extra kalóriaként fogyasszuk, hanem tudatosan építsük be az étkezéseinkbe.
A hízást, a cukorbetegséget vagy a zsírmájat nem önmagában a gyümölcsfogyasztás okozza, hanem az, ha valaki a napi szükségletén túl, rendszeresen, nagy mennyiségű plusz kalóriát visz be – legyen szó bármilyen ételről.
Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén sincsenek „tiltólistás” gyümölcsök. Ezen betegeknél azonban fontos a pontos mennyiség ismerete, a rostban és/vagy fehérjében, telítetlen zsírsavakban gazdag kísérőételek – mint a túró vagy az olajos magvak – és a tudatos étkezés, ezek lassítják a felszívódást.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Hová tűnt a paradicsom íze?
Feláldoztuk az ízeket az elérhetőség oltárán? És mi a helyzet a tápanyagokkal? Tényleg kevesebb manapság a vitamin, a nyomelem és más tápanyag a kereskedelmi forgalomban elérhető zöldségekben és gyümölcsökben, mint tíz, húsz vagy harminc éve?
Óriási bajban van a korábban sikert sikerre halmozó magyar gyümölcstermesztés
A kereskedelmi célú málna- és szedertermesztés mára gyakorlatilag megszűnt, de a korábban európai szinten is jelentős alma, körte és őszibarack mennyisége is több mint a felére csökkent. De vajon miért?