A Google szerint egy AI-lekérdezés mindössze 5 csepp vizet használ, de szakértők szerint ez ordas hazugság
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A Google közzétett egy tanulmányt (pdf), amelyben végre konkrétumokat árulnak el a cég mesterséges intelligenciát (AI) használó chatbotja és asszisztense, a Gemini környezeti lábnyomáról. Ezek szerint egy átlagos szöveges lekérdezés mindössze 0,26 milliliter, vagyis kb. öt csepp vizet és 0,24 wattórányi (Wh) áramot használ el, ami nagyjából kilenc másodperc tévénézésnek felel meg. A vállalat szerint ez 0,03 gramm szén-dioxid-kibocsátással egyenértékű.
A Google állítása szerint az elmúlt évben elért hatékonysági fejlesztések révén egy lekérdezés energiafelhasználása 33-adára, a szén-dioxid-kibocsátás pedig 44-edére csökkent 2024 májusa óta. A cég vezetői szerint a tanulmány célja a nagyobb átláthatóság és az iparági környezeti mutatók szabványosítása.
Ehhez képest a Verge cikke szerint több szakértő úgy véli, hogy a Google által közölt adatok jelentősen alábecsülik a Gemini valódi környezeti terheit. Shaolei Ren, a riverside-i Kaliforniai Egyetem villamosmérnök és mérnökinformatikus docense, valamint Alex de Vries-Gao, a digitális technológiák gazdasági hatását monitorozó Digiconomist alapítója szerint a Google nem számolt el a közvetett vízfelhasználással. A vállalat ugyan figyelembe vette a szerverek hűtéséhez használt vizet, de azt a vízmennyiséget már nem, amelyet az adatközpontok áramellátásához használt erőművek fogyasztanak. Márpedig a közvetett vízhasználat – különösen az AI megnövekedett energiaigényét kiszolgáló gáz- és atomerőművekben – gyakran meghaladja a közvetlen fogyasztást.
A szakértők azt is bírálták, hogy a Google kizárólag „piaci alapú” szén-dioxid-számítást alkalmaz, amely megújulóenergia-projektekre tett vállalásokon alapul, ahelyett, hogy a „helyalapú” kibocsátást is figyelembe venné, amely az adott helyi áramhálózat tiszta és szennyező energiaarányát tükrözi, és iparági szabványnak számít. „Csak a jéghegy csúcsát látjuk. Ez nem a teljes történet” – mondja de Vries-Gao.
A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy a Google szelektív jelentése torz képet fest egy olyan időszakban, amikor az AI környezeti hatása egyre nő. Bár a hatékonysági fejlesztések csökkenthetik az egy lekérdezésre jutó lábnyomot, a teljes energia- és vízfelhasználás így is növekedhet az AI elterjedésével – ez a jelenség a Jevons-paradoxon néven ismert. A Google saját fenntarthatósági jelentése szerint a vállalat teljes szén-dioxid-kibocsátása 2024-ben 11 százalékkal, 2019 óta pedig 51 százalékkal nőtt, annak ellenére, hogy jelentős hatékonysági javulásokat ért el.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Amerika rájött, mi kell ahhoz, hogy megnyerje az AI-versenyt: áram
A következő három évben megháromszorozódhat az AI-modelleket futtató adatközpontok energiaigénye, de az USA nem áll jól az energiatermelés felpörgetésében. Donald Trump a szénerőművekben keresi a megoldást, a techcégek a nukleáris energiára kacsintgatnak.
Kompakt atomreaktorokat rendelt a Google AI-adatközpontjai működtetéséhez
A Kairos Power startup által fejlesztett folyékony sóolvadékos reaktorok nagyon biztonságosak lesznek és együttesen annyi energiát állítanak majd elő, mint a paksi atomerőmű egy blokkja.
Megjött Trump legújabb vad ötlete: szénerőművekkel táplálná az AI-adatközpontok energiaéhségét
Trump kedden szénbányászok előtt elrendelte az amerikai szénkitermelés felgyorsítását és annak vizsgálatát, hogy a fosszilis energiaforrás képes lehet-e mesterséges intelligencia modelleket futtató adatközpontok energiaellátására.
Durván nőtt a négy legnagyobb AI-fókuszú techcég közvetett károsanyag-kibocsátása
Az AI szektor gyors növekedése egyre nagyobb és energiaigényesebb adatközpontokat jelent, ami növeli a közvetett kibocsátást.
Egyetlen AI-kép generálása annyi energiát fogyaszt, mint egy okostelefon teljes feltöltése
Először készült átfogó tanulmány a Midjourney és társainak bődületes energiaigényéről és szén-dioxid-kibocsátásáról, és a helyzet súlyosabb, mint gondolták.