Több mint 100 ezer éves mikrobákat izolálhattak a szibériai permafrosztból – írta meg hétfőn a New Scientist, amire a kutatók a DNS-ük vizsgálata alapján következtettek.

Karen Lloyd, a Dél-kaliforniai Egyetem mikrobiológusa és kollégái azt szerették volna megvizsgálni, hogy milyen hosszan maradhatnak életben egyes mikrobák. Mivel nem tudják kivárni, amíg a laboratóriumban lefutnak a több tízezer éves kísérletek, olyan területeket kerestek, amik feltehetőleg hosszú ideje változatlanok. Így kerültek a Szibéria legkeletibb részén található Csukcs-félszigetre, ahol 22 méter mélyre fúrtak le az örökké fagyott talajba.

A területen olyan tengeri üledékrétegekből vettek környezeti DNS-mintákat, amik 100-120 ezer éve folyamatosan fagyott állapotban vannak. Ezeket utána megszekvenálták, majd rekonstruálták belőlük a jelen lévő mikrobák genomját. De hogyan különböztették meg az elhalt és az élő mikrobiális sejteket? Ehhez a DNS-ük degradáltságát vizsgálták meg, aminek során azt találták, hogy hat faj genomja olyan élő sejtekből származhat, amik hibajavító mechanizmusaikkal 100 ezer éve javítgatják DNS-állományukat.

Mint kiderült, mind a hat faj a földi élet egyik nagy csoportját (a másik a baktériumok) alkotó archeák közé tartozik, méghozzá nem is akármelyik csoportjukhoz – az asgard archeákhoz. Ezek a mikroorganizmusok az eukariótáknak nevezett komplex létformák – ezek közé tartozunk mi is az összes állattal, növénnyel és gombával együtt – legközelebbi rokonai.

A permafrosztban megtalált fajok a kutatók szerint nem sokban különböznek azoktól a normál asgard archeáktól, amik a világ más részein előfordulnak. Ez arra utalhat, hogy a hosszú élettartamot lehetővé tevő adaptációkkal más asgard fajok is rendelkeznek, amiknek köszönhetően a mikrobák viszontagságos körülmények közepette is hosszú ideig túlélhetnek.

„Az, hogy ősi permafrosztban asgard archeákra bukkantunk, betekintést enged az evolúciós történetükbe, és abba, hogy miként hathattak a komplex életformák kialakulására” – mondta a lapnak a bioRxiv preprint szerverre idén tavasszal feltöltött tanulmány egyik szerzője, Liang Zsen-hszing, a kínai Földtudományi Egyetem kutatója.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Egy titokzatos archea vizsgálatával közelebb jutottunk a komplex élet kialakulásának megértéséhez

Tóth András tudomány 2022. december 21.

Mindössze másodszor sikerült laboratóriumi körülmények között asgard archeát tenyészteni – ezek az élőlények az állatok, növények, gombák és más egysejtűek által alkotott eukarióták egyik legközelebbi rokonai. Szöllősi Gergely evolúciógenetikus segítségével jártuk körül ennek jelentőségét.

Titokzatos mikroorganizmusok, az archeák jelölik ki a földi élet legvégső határait

Tóth András tudomány 2020. január 10.

Úgy tűnik, sikerült olyan helyet találni a Földön, ahol bár van folyékony víz, szinte semmi nem él meg. A környéken, kicsit enyhébb körülmények közt azonban már boldogul az archeák változatos csoportja. Mindennek a földön kívüli élet keresésére is hatása lehet.