Kevesebb hó esik Tádzsikisztán hegyeiben, mint korábban, emiatt pedig fogyatkozásnak indultak a Pamír-hegység eddig érintetlennek hitt gleccserei is – derült ki egy friss nemzetközi kutatásból, amelyben svájci, osztrák, francia és tádzsik gleccserkutatók vettek részt. A csapat 3400 méteres magasságban, a Kyzylsu-gleccsernél állította fel a kutatóállomását, az itt gyűjtött adatok alapján pedig a gleccser 1999 és 2023 közötti változásait modellezték.

Hiába vannak hatalmas gleccserek a Pamírban, a kutatók meglehetősen keveset tudnak róluk, így a mostani adatokat sem lehet hasonló vizsgálatokkal összevetni – a Szovjetunió felbomlása után gyakorlatilag semmilyen adatot nem gyűjtöttek róluk. A helyi mérések hiánya ellenére azért mégis tudtak valamit az itteni körülményekről: úgy tűnt, hogy miközben az Alpokban, az Andokban és másutt lévő gleccserek a klímaváltozás miatt egyre gyorsabban olvadnak, a Kirgizisztánban találhatók még gyarapodtak is.

Valami változott

Ez egy darabig valóban így is volt, aztán valami megváltozott – hogy pontosan mi tette ilyen ellenállóvá a gleccsereket, azt egyelőre csak találgatják a kutatók. A mostani modellek alapján 2018-ban következett be a fordulópont, azóta itt is fogynak a gleccserek.

A hóhiány rosszul hatott a Kyzylsu egészségére is, de Achille Jouberton, a tanulmány vezető szerzője szerint a jelenlegi adatok alapján lehetetlen megállapítani, hogy ez valóban a pamíri gleccserek végének kezdetét jelenti-e: egész egyszerűen túl kevés hozzá az adat. Annyi biztos, hogy a vizsgált gleccser visszahúzódóban van, de mivel a többit még annyira sem vizsgálták, mint a Kyzylsut, azoknak legfeljebb következtetni lehet az állapotára.

* * *

Szeptemberben a mesterséges intelligencia (AI) főbb kutatási irányaival, korlátaival és társadalmi kockázataival foglalkozunk az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 12. Qubit Live-on.