Venezuela elvesztette az utolsó gleccserét is, miután kutatók az egyetlen megmaradt jégtömeget jégmezővé fokozták le – írta szerdán a Guardian. Az egykori Humboldt (vagy La Corona) gleccser az utóbbi években a vártnál sokkal gyorsabban olvadt és ma már csak kevesebb mint három focipályányi területet foglal el.

A jégmező az Andok egyik legészakibb vonulatához tartozó Sierra Nevada de Mérida hegységben található, annak második legmagasabb hegycsúcsán, a 4925 méteres Pico Humboldton. A hegység egykor hat gleccsernek adott otthont, amiből öt még 2011 előtt elolvadt. Sokáig úgy tűnt, hogy a jégtömeg még legalább egy évtizedig kitarthat, de miután kutatók több év után újra fel tudták mérni az állapotát, kiderült, hogy már annyira elolvadt, hogy nem is tekinthető gleccsernek.

„A Humboldt-gleccsernek már nincs akkkumulációs zónája [ahol a hó nyáron is megmaradna és fel tudna gyűlni] és csak veszít a felszínéből, növekedés nélkül” – mondta a Guardiannek Luis Daniel Llambi, az andoki klímaadaptációs program ökológusa. A szakember szerint utolsó expedíciójuk 2023 decemberében járt a területen, amikor azt figyelték meg, hogy a gleccser területe 2019 óta 4 hektárról (40 ezer négyzetméter) kevesebb mint 2 hektárra (20 ezer négyzetméter) csökkent.

„Más országok évtizedekkel ezelőtt elvesztették gleccsereiket a kis jégkorszak végén, de Venezuela az első, amellyel ez a modern korban történik meg” – mondta Maximiliano Herrera éghajlatkutató. De nem a dél-amerikai ország lesz az utolsó. A szakember szerint a következő a sorban Indonézia lehet, ahol a 4884 méteres Puncak Jaya hegyen már alig maradt valami a Carstensz-gleccserből, valamint Mexikó, ahol az utolsó gleccserek az ország három legmagasabb hegyén találhatók meg.

„A La Corona elvesztése sokkal többről szól, mint a jégről, vele együtt elvesznek a gleccserek által az ökoszisztémára gyakorolt hatások is, az egyedülálló mikrobiális élőhelyektől a kulturális értékkel bíró környezetekig” – mondta Caroline Clason, a brit Durhami Egyetem gleccserkutatója. A szakember szerint „az, hogy Venezuela elvesztette az összes gleccserét, jól szimbolizálja azokat a változásokat, amikre a globális krioszférában számíthatunk a klímaváltozás folytatódásával”.

A következő években és évtizedekben minden trópusi gleccser a Humboldt sorsára juthat. A jégterületek megakadályozhatatlan elvesztését csak közelebb hozta a tavalyi év, amikor a Föld átlaghőmérséklete minden korábbi rekordot megdöntött és 1,45 Celsius-fokkal volt magasabb az ipari forradalom előtti átlagnál. Ebben az El Niño/Déli oszcilláció (ENSO) tavaly tavasztól melegebb körülményeket okozó El Niño fázisa biztosan szerepet játszott, de éghajlatkutatók aktívan vizsgálnak más lehetséges tényezőket is.

A globális felmelegedés miatt az elmúlt 30 évben közel 28 billió tonna jég tűnt el bolygónkról. A klímaváltozás hatását leginkább az eleve kis méretű, a megváltozó hőmérsékletre és csapadékeloszlásra különösen érzékeny magashegységi jégterületek sínylik meg. Amint tavaly Matthias Huss, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) gleccserkutató professzora a Qubitnek elmondta, az ezredforduló óta a svájci gleccserek megmaradt térfogatának egyharmada elolvadt, és visszahúzódásuk felgyorsulni látszik.

Bár a Humboldt jégmezőért már nem tehetünk semmit, az Alpok gleccsereinek egy része, köztük a világhírű Nagy Aletsch-gleccser, valamint a Föld nagy jégtakarói még menthetők lehetnek, ha a világ országai a tavalyi COP28-on elért megállapodás értelmében komolyan veszik a kibocsátáscsökkentést, és betartják a párizsi klímacélokat.