Augusztus második felében a megszokott vadászterületeiktől jóval északabbra, a galíciai Vigo folyó torkolatánál akcióztak a korábban a Gibraltári-szorosban és a környező vizekben garázdálkodó orkák – írja a Live Science a Faro de Vigo című spanyol lap beszámolójára hivatkozva. A galíciai parti őrség által a korábban Twitter néven ismert X-en megosztott videója szerint a kardszárnyú delfinek (Orcinus orca) az Atlanti-óceán portugál és spanyol partjai mentén élő ibériai populációjához tartozó egyedek az immár hagyományosnak mondható koreográfiával, a hajótestet döngetve és a kormánylapátot eltörve tették mozgásképtelenné a kiszemelt vitorlásokat.

Az elmúlt öt évben sok száz hajót támadtak meg kardszárnyú delfinek (Orcinus orca) az Atlanti-óceánon a portugál és spanyol partok közelében. A csúcsragadozó tengeri emlősök ibériai alpopulációjához tartozó egyedek által elkövetett első eseteket a Gibraltári-szorosban dokumentálták még 2020-ban. Eleinte csak a kormánylapátokat megrongáló, az utóbbi két évben azonban már a sérült és navigációképtelen vitorlásokat egészen a partig kísérő orkák viselkedését Alfredo López, az Aveirói Egyetem cetbiológusa, az ibériai populációt kutató GT Atlantic Orca kollaboráció tagja azzal magyarázta a Qubitnek nyilatkozva, hogy az incidensek minden bizonnyal egy korábbi hajó-állat találkozás után indultak egy tapasztalt nőstény vezetésével. A kutatók szerint a mostanra önálló sportággá fejlesztett viselkedést a kardszárnyúak „horizontálisan adják át egymásnak, tehát a kifejlett egyedek a fiatalabbaknak, a fiatal egyedek pedig egymásnak”, magyarán egymást tanítják, mostanra szinte tökélyre fejlesztve a palánkdöngető attakjai ellenére az emberéletet eddig nem veszélyeztető kalózkoreográfiát.

Egy két éve publikált, azóta számos esettanulmánnyal is alátámasztott viselkedésbiológiai elmélet szerint az első, bosszúból végrehajtott támadások után a kardszárnyúak szórakozásból vegzálják a vitorlásokat, amit az is bizonyít, hogy a megfigyelések szerint a zaklatásokat tinédzser hímekből álló kommandók hajtják végre. A kalózkodás sportággá válását segíti az is, hogy az ibériai partok vizei ismét bőséges táplálékkal szolgálnak annak köszönhetően, hogy helyreállt és stabilizálódott a kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) populációja, amely a túlhalászás miatt korábban drasztikusan megfogyatkozott.

* * *

Szeptemberben a mesterséges intelligencia (AI) főbb kutatási irányaival, korlátaival és társadalmi kockázataival foglalkozunk az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 12. Qubit Live-on.

Velünk lesz Huszár Ferenc mérnökinformatikus, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató, Ligeti-Nagy Noémi alkalmazott nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjának vezetője, Jakovác Antal fizikus, a Wigner Adat- és Számításintenzív Tudományok Kutatócsoport vezetője, Gáspári Zoltán bioinformatikus, a PPKE egyetemi tanára és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!