Hatalmas mennyiségű, többezernyi ezüst érme, pénz és ékszer került elő Stockholm környékén, a lelet zöme a szakértők szerint 12. századi lehet – adja hírül az Artnet News. A kincsek között található érmék közül néhány a 12. századi uralkodóra, Knut Erikssonra utal, míg mások egy püspököt ábrázolnak, és úgy tűnik, a 10. században készülhettek.

Az ország történelmének eddigi legnagyobb ezüstkincsét egy svéd férfi fedezte föl, aki Stockholm külvárosában található nyaralójánál gilisztákat ásott. A hat kilónyi súlyú kincset, amely a kora középkorból származik, és ezüstpénzből, érmékből, valamint gyűrűkből, medálokból és gyöngyökből áll, átadták Stockholm megye közigazgatási tanácsának, amely régészeket hívott meg a lelet dokumentálására és vizsgálatára.

Az anyag legalább húszezer darab pénzérmét tartalmaz. Néhány érmén a Kantus szó szerepel, Knut Eriksson király latin neve, aki 1173-tól 1195-ig uralkodott, és akinek nevéhez fűződik a régió stabilizálása és a központi bürokrácia kiépítése, ami magában foglalta az érmeverés újraindítását is, hiszen Svédország az előző évszázad nagy részében nem gyártott saját pénzérméket.

A régészek szerint az ezüstkincset a 12. század végén, egy olyan időszakban ásták el, amikor a régiót zavargások sújtották – azonban soha nem ásták elő.

Stockholm egyébként akkor még nem létezett: a várost hivatalosan csak a 13. század közepén alapították, és a következő évszázadok során vált az ország legnagyobb településévé, köszönhetően a Balti-tengerhez való hozzáférésnek, illetve a vas- és rézkereskedelem feletti ellenőrzésnek.

A svéd törvények szerint az, aki régészeti leletet, kincset talál, köteles azt felajánlani az államnak, cserébe azonban pénzbeli kártérítést kaphat – a jelen esetben ennek összegéről még nem született döntés.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

1900 éves, római kori családi kincseket találtak Romániában, a Fekete tenger partján

Nagy Gergely tudomány szeptember 17.

Egy elit görög család fém tárgyait és pénzérméit találhatták meg, amelyek egy tűz során megolvadtak.

Gázcsöveket fektettek, ezeréves sírt találtak munkások a perui fővárosban

Nagy Gergely tudomány augusztus 1.

Limában legalább négyszáz régészeti lelőhelyről tudni, így óvatosnak kell lenni a felszín alatti munkálatoknál, mert szinte bármi előkerülhet.

Sámán lehetett az a nő, akinek bal kezén hat ujja volt és Jeruzsálem környékén találták meg, egy kilencezer évvel ezelőtti temetkezési helyen

Nagy Gergely tudomány február 7.

A protoneolitikum idejéből származó településeket tártak fel régészek, és sok mindent megtudtak az akkori közösségek életéről és hitvilágáról.