Az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem kutatói 3D felvételeket készítettek a 66 millió évvel ezelőtt keletkezett 9 kilométer széles Nadir-kráterről, amivel új információkat tártak fel az érdekes képződményről. Az Atlani-óceán fenekén található kráter egy aszteroida becsapódásból származik, ami időben egybeesett a Chicxulub-krátert létrehozó és a dinoszauruszokat elpusztító kisbolygó becsapódásával – írja a Science Daily. A mexikói Yucatán-félszigetnél történt kataklizma közel 200 kilométeres átmérőjű krátert eredményezett, és a kréta földtörténeti időszak végén élő fajok mintegy 76 százalékát elpusztította.

A Nadir-krátert a tudósok 2022-ben fedezték fel a nyugat-afrikai parttól több száz kilométerre, amikor a Föld egykori éghajlat-változásainak feltérképezéséhez kerestek megfelelő fúrási pontokat. A krátert 23 millió éve lerakódott, 300-400 méteres üledékréteg és 900 méternyi tengervíz fedi, ami megnehezítette a kutatási folyamatokat. Ugyanakkor „világszerte körülbelül 20 megerősített tengeri kráter létezik, és egyik sem látható ennyire részletesen” – mondta Uisdean Nicholson, az egyetem kutatója.

A három éve indult geológiai vizsgálatokban a szeizmikus 3D-vizsgálatok jelentős eredményeket hoztak. „Eredetileg úgy gondoltuk, hogy az aszteroida körülbelül 400 méter széles lehetett. Most úgy véljük, inkább 450-500 méteres volt” – mondta Nicholson. A legfrissebb felvételek alapján a kutatók megállapították, hogy a Nadir-kráter keletkezésekor olvadt kőzet tört elő, és a becsapódás egy 800 méternél is magasabb cunamit indított el az Atlanti-óceánon.

A közeljövőben nem várható ehhez hasonló esemény, de a NASA kutatóinak előrejelzése szerint a Bennu nevű, 400 méter átmérőjű törmelékhalmaz aszteroida jelenleg a legveszélyesebb égitest a Földre nézve. A tudósok szerint a becsapódás összesített esélye 2300-ig 1 a 1750-hez, azaz 0,057 százalék, ugyanakkor a legkritikusabb időpontként 2182. szeptember 24-ét azonosították, amikor a Bennu becsapódásának esélye 1 a 2700-hoz, azaz körülbelül 0,037 százalék lesz.