Emberhez történő alkalmazkodás jeleit mutatja egy sokáig figyelmen kívül hagyott madárinfluenza vírus
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Egy sokáig figyelmen kívül hagyott madárinfluenza vírusban meg van a potenciál, hogy emberi járványt okozzon – állítja egy kutatócsoport, ami az utóbbi években azt tárta fel, hogy miként alkalmazkodik egyre inkább az emberhez a H9N2. A Nature hírportáljának hétfői cikke szerint a kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy emiatt a vírus terjedésének és evolúciójának intenzívebb monitorozására van szükség.
Az elmúlt években a virológusok figyelmét elsősorban a H5N1 kötötte le, ami 2020 óta példátlanul súlyos járványokat okoz baromfik, madarak és emlősök körében Európában, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában. A szarvasmarhák és baromfik körében terjedő H5N1 az Egyesült Államokban 2024 óta 70 emberi fertőzéshez, köztük egy halálesethez vezetett, míg egy kanadai kislányt hetekig intenzívosztályon kellett ápolni, miután Brit Columbiában máig tisztázatlan módon megfertőződött.
A H9N2 így annak ellenére is kevesebb figyelmet kapott, hogy ez a második leggyakoribb madárinfluenza, ami emberi megbetegedést okoz, mondta a portálnak Kelvin To, a Hongkongi Egyetem klinikai mikrobiológusa, aki az új vizsgálatot vezette. 1998 óta a vírus összesen 173 detektált fertőzésért volt felelős, többségükért Kínában.
Bár arra nincs bizonyíték, hogy a H9N2 képes lenne emberről emberre terjedni – ami egy emberi járvány előfeltétele –, a kutatók a vírusban olyan, 2015 környékén bekövetkezett genetikai változásokat észleltek, amik révén fertőzőképesebbé vált és könnyebben volt képes emberi sejtek receptorához kötni. „Az elmúlt évek növekvő esetszámai alapján az a hipotézisünk, hogy a H9N2 jobban alkalmazkodott az emberhez” – írták az Emerging Microbes & Infections folyóiratban októberben közölt tanulmányukban.
A H9N2 a kutatás alapján gyakoribb lehet, mint eddig gondoltuk, nyilatkozta a portálnak Michelle Wille ausztrál virológus, aki a madárinfluenza kutatásával foglalkozik. Elképzelhetőnek tartja, hogy sok fertőzés azért nem kerül felderítésre, mivel nem okoznak súlyos, vagy kórházi kezelést igénylő megbetegedést, vagy a gyakrabban végzett, H5N1-re specifikus szűrővizsgálatok nem mutatják azt ki.