Már Magyarországon is nyomon követik, hogy fertőz-e emlősöket a H5N1 madárinfluenza
Magyarországon tavaly óta szűrnek emlősállatokat H5N1 madárinfluenza-fertőzésre, derült ki Bálint Ádám állatorvosi virológus előadásából, amelyet a Magyar Zoonózis Társaság keddi rendezvényén tartott, és amelyben az amerikai szarvasmarhák körében zajló járvány mellett a vírus globális terjedésével és pandémiás kockázatával is foglalkozott.
Bálint közel száz szakember jelenlétében tartott előadása különösen időszerű volt annak fényében, hogy egy kanadai tinédzsert továbbra is kritikus, de már javuló állapotban kezelnek H5N1 madárinfluenzával egy Brit Columbia-i kórházban. Az esetet, amellyel nemrég részletesen foglalkoztunk, a magyar szakember a Qubit kérdésére „elég aggasztónak” nevezte, míg a legveszélyesebb kórokozók között számon tartott H5N1 vírust úgy jellemezte, mint amelyik keresi a helyét, és számítanunk kell arra, hogy a jövőben újabb mutációkat szedhet össze.
A szórványos emberi fertőzéseket Bálint szerint nem lehet megakadályozni, és ezek nem is túl meglepők a vadon élő madárpopulációk nagyon magas szintű H5N1-fertőzöttségének fényében. A szakember, aki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának (ÁDI) részlegvezetője előadásában is kitért a kanadai esetre. Mint mondta, a pácienstől izolált vírusgenomban három mutációt azonosítottak, de nem lehet tudni, hogy a kórokozó már a tinédzser megfertőzése előtt is rendelkezett-e ezekkel, vagy azok a páciensben alakultak ki – utóbbit a szakember inkább valószínűtlennek tartja.
2021-ben világszerte 100 millió baromfi pusztult el a H5N1-járványban
A tudományos ülésen, amelynek a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Fodor terme adott helyet, Bálint végigvette a jelenlegi helyzet kialakulásának állomásait. A szakember szerint az először 1997-ben észlelt H5N1 vírusnak most egy olyan kládja (2.3.4.4b) okoz problémákat, amely eredetileg vízi baromfikhoz adaptálódott. Ez zoonotikus – állatról emberre történő átugrási – potenciálja szempontjából először nem tűnt túl aggasztónak, de mint később kiderült, nagyon hatékonyan volt képes terjedni kontinensek között.
A vírus azonban evolúciója során genetikailag egyre diverzebbé vált, ami megkönnyítette, hogy különböző fajokhoz és környezetekhez alkalmazkodjon. A 2021 őszétől 2022 tavaszáig tartó járvány hatalmas károkat okozott, közel 100 millió baromfi pusztulásával járt. Ekkor a vadmadarak és baromfik mellett már emlősökben is felbukkant a vírus Európában, főleg olyan vadon élő húsevő állatokban, amelyek jelentős mennyiségű vírust tartalmazó szárnyasokat fogyasztottak el. Ezeknél a fertőzéseknél Bálint szerint már kialakultak mutációk is, amelyek általánosságban a vírus sejtekhez történő kötésére, valamint sejteken belüli replikációjára voltak hatással.
A 2.3.4.4b kládhoz tartozó vírusok időközben elkezdtek nyugatra terjedni, megjelentek Izlandon, Grönlandon, majd Kanadában és az Egyesült Államokban is. Ez nem azt jelenti, hogy a kórokozó továbbállt Európából, mivel az 2022-től Bálint szerint endémiássá vált, vagyis már egész évben jelen van a kontinensünkön élő madarakban. A következő, 2022–2023-as szezonban a vírus már tömegesen megjelent Észak-Amerikában, majd Dél-Amerikában is elkezdett terjedni. A becslések szerint a kórokozónak 600 ezer vadon élő madár, a dél-amerikai partok mentén pedig több tízezer fóka esett áldozatául. Ekkor már félő volt, hogy a vírus eljut az Antarktiszra is, ami később meg is történt.
Elkezdték Magyarországon is az emlősállatok H5N1-re szűrését
A 2023–2024-es járvány során a H5N1 összesen 71 országban jelent meg, és 57 millió baromfi pusztulását okozta. Ez a szakember szerint visszaesést jelentett a járvány 2022-es csúcspontjához képest, de a legújabb őszi adatok ismét emelkedő fertőzési tendenciát mutatnak – és Magyarországon egyelőre nem túl jó a helyzet, a Nébih ugyanis október eleje óta eddig több mint 150 járványkitörést regisztrált hazai gazdaságokban. De idén nem az európai járványhelyzet okozott aggodalmat a kutatók körében, hanem az észak-amerikai, ahol 2024 elején szarvasmarhák és tejgazdaságok között kezdett el terjedni a H5N1, ami csütörtökig 688 járványkitöréshez vezetett 15 államban.
A vírus a genetikai vizsgálatok alapján 2023 őszén-telén ugorhatott át szarvasmarhákra Texasban. A B3.13 genotípusú kórokozóval fertőzött tehenek Bálint szerint kevesebbet táplálkoznak, és tejtermelésük is lecsökken. Az állatokat a kórokozó nem a légutakon át fertőzi, hanem közvetlenül a tőgyön keresztül – ahogy korábban megírtuk, a vírus fejőgépeken keresztül terjedhet az állatok között.
A vírus genomjában észlelt mutációk a szakember szerint megmagyarázhatják, hogy kísérletekben miért képes jóval nagyobb vírusszint elérésére tehenekben, mint a H5N1 európai, nem B3.13 típusú változatai. A vírus Bálint szerint hatékonyan terjedt az állományok között, és az is látszik, hogy a terjedés megállításában az amerikai hatóságok nem voltak a helyzet magaslatán, így „most futnak a vírus után”. Mint elmondta, az Egyesült Államokban Európához képest különbözőek a szabályozások és gyakorlatok is: például míg az USA-ban szállítanak tejelő teheneket, addig Európában ez nem jellemző.
Az európai országok az amerikai járványhelyzetre válaszul intenzívebb vírusmonitorozásba kezdtek. Németországban például nagyszámú szarvasmarhát vizsgáltak meg, de nem tudták bennük kimutatni a H5N1-et. Egyelőre úgy néz ki, mondta Bálint, hogy Európában a B3.13 változat még nincs még jelen, de a szarvasmarhákat elvileg a kontinensen keringő H5N1 is képes lehet megfertőzni.
Magyarországon, mint mondta, már zajlik emlősállatok madárinfluenza-fertőzésekre történő szűrése. Eddig egyetlen esetet sikerült igazolniuk, amikor idén májusban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében egy elhullott házimacskában H5N1-et mutattak ki. A Nébih akkor közleményében azt írta, hogy a fertőzött macskával együtt tartott állatok jelenleg tünetmentesek, vizsgálatuk folyamatban van. Hozzátették, zajlik a járványügyi nyomozás, de valószínűsíthető, hogy a fertőződés vadon élő madárral történő közvetlen vagy közvetett érintkezés útján történt. Bálint szerint a macskás esetből származó vírusgenomot még elemzik, és naponta átlagosan 50-100 mintát tesztelnek.
Mindenki Észak-Amerikára figyel, de lehet hogy Kambodzsára kellene
Az USA-ban idén több mint 50 emberi H5N1-fertőzést regisztráltak, amelyek egy része a szarvasmarhák, mások a baromfik körében zajló járványhoz köthetők. A szakember szerint eddig még emberek közötti terjedésre nincs bizonyíték. A kanadai tinédzser esetéről elmondta, hogy őt nem az amerikai szarvasmarhákban keringő vírus, hanem egy D1.1 típusú vírusváltozat fertőzte meg, amit korábban kanadai vízi és házi baromfikból, valamint vadon élő madarakból mutattak ki. A vírusgenomban detektált mutációk, mint mondta, a H5N1 sejtfelszíni receptorokhoz történő kötését befolyásolhatják. „Úgy néz ki, hogy ez a vírus többféle fronton próbálkozik adaptálódni emlősfajokhoz, illetve az emberhez” – mondta Bálint.
„Továbbra is gondolunk erre a fiatalemberre, aki jelenleg is kritikus állapotban van” – mondta Bonnie Henry, Brit Columbia tartományi egészségügyi tisztviselője, aki szerint abban reménykednek, hogy a tinédzser, akinek az állapota az elmúlt napokban javulást mutatott, felépül a betegségből. A kanadai hatóságok ugyanakkor nem tudták azonosítani a H5N1-fertőzésének pontos forrását, bár az kiderült, hogy a Fraser Valley-ben lakó fiatal által hordozott vírushoz a területen októberben elhullott vadludakból izolált kórokozó mutatja a legnagyobb hasonlóságot. Arra továbbra sem utal semmi, hogy a tinédzser másnak is átadta volna a kórokozót. „Nagyon is tisztában vagyunk a H5N1 madárinfluenza pandémiás potenciáljával" – mondta Henry.
Bálint arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak Észak-Amerikában fertőz embereket a H5N1, hanem Kambodzsában is, ahol idén eddig 10 esetet regisztráltak. A Minnesotai Egyetem fertőző betegségek kutatásával foglalkozó központja által működtetett CIDRAP híroldal szerint 2023 végén kezdett el drasztikusan megnőni a délkelet-ázsiai országban az emberi H5N1-fertőzések száma.
Egy november elején a medRxiv oldalán publikált preprint tanulmány szerint a fertőzések nagy részét egy géncsere (reasszortáció) révén újonnan létrejött H5N1 vírus okozta. Ez a 2010-es évek eleje óta a régióban keringő, 2.3.2.1c kládba tartozó vírus és a 2020 óta világszerte terjedő 2.3.4.4b kládhoz tartozó kórokozók reasszortációjával keletkezett, és egy olyan vírus kialakulásával járt, amely mindkét kládból hordoz géneket. Bálint szerint azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ez a vírusváltozat mennyire lesz terjedőképes.
És hogy mit tehetünk? Bálint a jelenlévő szakembereknek elmondta: fontos a figyelemfelhívás, a fertőzésnek való kitettség minimalizálása – elsősorban azok körében, akik foglalkozásukból vagy egyéb okokból veszélyeztetettek –, fokozott szűrővizsgálatok lefolytatása, valamint a fertőzött madarakkal érintkező egyedek megfigyelése. Az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) szerint jelenleg a 2.3.4.4b kládba tartozó H5N1 vírusok alacsony kockázatot jelentenek a lakosságra nézve, és alacsony-közepes kockázatot azokra, akik találkozhatnak fertőzött vagy elhullott állatokkal és szennyezett környezetekkel.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
