Az Epstein-Barr-vírus válthatja ki a közismert krónikus autoimmun megbetegedést, a lupuszt – állítja egy áttörő kutatás, amiről szerdán számolt be a Guardian.

A lupusz esetén az immunrendszer a szervezet saját szövetei ellen fordul, és gyulladásos folyamatokat indukál a szervezetben, ami bőrkiütésektől krónikus fáradtságon át súlyos szöveti károsodást is okozhat. A gyógyíthatatlan, nőknél gyakoribb megbetegedés hátterében a szakemberek genetikai és környezeti tényezők összjátékát sejtették eddig, de egyértelmű kiváltó oka ismeretlen volt.

„Azt gondoljuk, hogy ez a lupusz esetek 100 százalékára érvényes” – mondta William Robinson, a Stanford Egyetem immunológiai és reumatológiai professzora és a Science Translational Medicine folyóiratban szerdán megjelent kutatás társszerzője a krónikus autoimmun megbetegedés herpeszvírusok közé tartozó kórokozóval való összefüggéséről.

Az általában enyhe megbetegedést okozó Epstein-Barr-vírussal (EBV) világszerte a felnőtt lakosság 90-95 százaléka megfertőződik élete során. „Praktikusan az egyetlen módja annak, hogy ne kapjuk el az EBV-t az, hogy buborékban éljünk” – mondta Robinson. A kezdeti fertőzés után az EBV nem tűnik el, hanem az immunrendszer B-sejtjeiben élethosszig tartó látens fertőzést okoz.

A kutatók azt találták, hogy míg az egészséges kontrolloknál csak 10 000-ből 1 B-sejt fertőzött a kórokozóval, addig a lupuszos betegeknél 400-ból egy B-sejt, ami 25-szörös különbség. De hogy vezet a vírus a lupuszhoz? Ez Robinson szerint a kulcsfontosságú felfedezés: a vírus a betegeknél átprogramozza a B-limfocitákat, és olyan molekuláris útvonalakat aktivál bennük, amik aztán más immunsejteket, köztük eltérő B-sejteket, valamint T-sejteket aktiválnak, ezzel autoimmun választ indítva be.

Az egyelőre nem világos, hogy a több milliárd embert megfertőző kórokozó miért csak egyes esetekben vezet el a krónikus autoimmun megbetegedés kialakulásához, de egy lehetséges magyarázat az, hogy a B-sejtek ilyetén átprogramozását csak bizonyos vírustörzsek váltják ki.

Három évvel ezelőtt, ahogy akkor megírtuk, egy másik áttörő kutatás a sclerosis multiplex (MS) kialakulását kötötte össze az EBV fertőzéssel. A 10 millió amerikai katona egészségügyi adatain lévő vizsgálat akkor kimutatta, hogy a fertőzés 32-szeresére növeli a központi idegrendszert érintő autoimmun megbetegedés kialakulásának kockázatát.

Egyelőre nem létezik EBV ellen jóváhagyott, antivirális terápia vagy oltás, de több kísérleti vakcina is preklinikai vagy klinikai vizsgálatok alatt áll, és a hatásos EBV-elleni gyógyszerek keresése is tovább folyik.