Majdnem minden harmadik ember használt generatív AI-eszközöket (ilyen például a ChatGPT, a Gemini, vagy a Midjourney kép-, szöveg- és videógenerátor) az EU-ban és néhány EFTA-országban, illetve tagjelölt országban az utóbbi három hónapban – derül ki az Eurostat múlt héten közzétett felméréséből. A 16 és 75 év közötti európaiak 25 százaléka magáncélokra, 15 százaléka szakmai, 9 százaléka formális oktatási célokra használta az AI-eszközöket. A legtöbben Dániában, Észtországban, Finnországban és Máltán hívták segítségül a mesterséges intelligenciát. Bár Norvégia nem az EU tagja, az itt végzett felmérések szerint az országban az AI-eszközöket használók aránya közel hatvan százalék volt, ami a legmagasabb arány a vizsgált országok között.

A mesterségesintelligencia-használat Romániában, Olaszországban és Bulgáriában volt a legalacsonyabb. Ezeket az országokat Magyarország sem hagyta le sokkal – ezzel az uniós átlaghoz közeli arányokat ért el – ugyanis itt az emberek közel 30 százaléka használta az AI-eszközöket valamilyen céllal. Ugyanakkor az európaiak több mint kétharmada nem használta idén az AI-t, aminek a leggyakoribb oka az volt, hogy az érintettek nem érezték ennek szükségét. A válaszok között felmerültek olyan indokok is, hogy a megkérdezettek nem tudták használni ezeket az eszközöket, vagy nem is tudtak a létezésükről, és nagyon kis arányban az adatvédelmi aggályok miatt mellőzték az AI használatát.

Bár az Eurostat adatai szerint a magyarok kevesebb mint 30 százaléka használta az AI-eszközöket, az oktatásban már megjelentek az erre vonatkozó szabályozások. Novemberben az ELTE rektora bemutatta a Hallgatói MI Kódexet, miszerint a hallgatók kizárólag a tanulmányaik támogatására használhatnak AI-eszközöket, és nem helyettesíthetik vele az emberi kreativitást és döntéshozatalt.