Bár a fejlett AI-eszközök már képesek igényesen szövegeket összefoglalni vagy akár kódolni, szakmai felügyelet nélküli bevezetésük komoly aggályokat vet fel az olyan szubjektív, emberi viselkedéssel foglalkozó tudományágakba, mint például a pszichológia. A New Scientist szerint kutatók és pszichiáterek ezért most olyan digitális biomarkerek kidolgozásával kísérleteznek, amelyek mérhetővé teszik az emberek mentális állapotát, és akár az öngyilkossági kísérleteket is megelőzhetővé tehetnék.

A digitális biomarkereket olyan hétköznapi technológiai eszközök észlelhetik, mint az okostelefonok egészségkövető alkalmazásai, a viselhető eszközök, az alvásérzékelők, a lépésszámlálók és a fitneszkövetők. A krónikus fizikai megbetegedések nyomon követésének igénye folyamatosan egyre nagyobbra duzzasztja a biomarker-iparágat: a fitneszkövető eszközök globális piacának bevételei 2026-ban várhatóan megközelítik az 50 milliárd dollárt. Ráadásul az edzést, sportteljesítményt, alvási ritmust és fizikai adatokat mérő eszközök mellett néhány éve komolyra fordult a pszichológiai és mentális jóllétet monitorozó eszközök fejlesztése is.

Nem emberi, mégis emberéleteket menthet

A New Scientist olyan fejlesztésekről számolt be, amelyek az öngyilkos gondolatok és depresszív időszakok előrejelzésére vállalkoznak. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) új pilot programjában indult el a Deliberate AI egyik eszközének tesztelése, amely procedúra hamarosan abba a fázisba lép, ahol a digitális biomarker eszközök diagnózisai a klinikai vizsgálatok alapjául is szolgálhatnak.

Az eszköz úgy működik, mintha valaki a pszichológusával, vagy terapeutájával beszélgetne: bár a chatbot nem emberi reakciókat ad a páciens érzelmi megnyilvánulásaira, a mentális állapotot felmérő funkcióját kiválóan ellátja. „A gondolatok legerősebb előrejelzői a beszéd ritmusának és a mondatszerkezetek szokatlan következetessége” – idézi a lap Marc Aafjest, a Deliberate AI társalapítóját és vezérigazgatóját.

Az ilyen eszközök tökéletesítése azért lenne fontos, mert az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeknek – akik a hosszú távú terápiát nem engedhetik meg maguknak – is megoldást, vagy legalábbis támaszt jelenthetne a mentálisan megterhelő időszakokban. A felhasználó rövid, napi rendszerességű interjúkban számolhat be az AI-eszköznek az aznapi eseményekről, az aktuális érzéseiről és a frusztrációiról. A videós vallomások alapján a chatbot elemzi a hang- és arcbiomarkereket: „Ezekkel a nagy felbontású pillanatképekkel képesek lennénk a tünetek ingadozásait észlelni, úgy, ahogy korábban nem tudtuk” – mondta Aafjes. A cég a mentális és az idegrendszeri egészség jeleinek követésére, elemzésére és diagnosztikai lehetőségeire fejleszt AI alapú feldolgozó rendszereket.

A mentális egészség AI-vezérelt követésének és diagnosztikájának iparágában újabb és újabb vállalkozások bukkannak fel világszerte. A San Franciscó-i Ellipsis Health hangalapú, gépi tanulással kifejlesztett eszközzel kísérletezett már 2022-ben, miután a covidjárványt követő időszakban addig nem látott mértékben, 25 százalékkal ugrott meg globálisan a szorongásos és depressziós tünetekkel küzdők aránya. A résztvevőknek az AI-eszköz betanításhoz hat héten keresztül minden héten egy öt perces hangmintát kellett küldeniük, amelyekben a személyes problémáikról, egészségi állapotukról, illetve a munkahelyi eseményekről kellett beszámolniuk. Pozitív eredmény, hogy az eszköz hatékonyan tudta szétválasztani a résztvevőket két csoportra: azokra, akik elérték a szorongás és depresszió küszöbértékét, és azokra, akik nem.

Az amerikai példához hasonlóan egy másik nagyszabású digitálisbiomarker-tesztelés is folyamatban van jelenleg. A holland Leideni Egyetem és a fitneszkövető eszközöket gyártó Garmin 2023-ban elindított egy ötéves kutatást, hogy kifejlesszenek egy eszközt, amivel a depressziós időszakok kezdetei lennének előre jelezhetők. A kutatáshoz 2000 egyetemi hallgató egészségügyi adatait gyűjtik össze úgy, hogy a résztvevők folyamatosan viselik a biomarkereket gyűjtő eszközt: ennek főként a stresszes vizsgaidőszakokban van jelentősége, amikor a megnövekedett kognitív terhelés miatt a hallgatók nagyobb eséllyel küzdenek depressziós tünetekkel. A résztvevőknek a kutatás első három hónapjában a telefonjukra letöltött, a biomarker-eszközzel szinkronizált applikációban is válaszolniuk kellett kérdésekre, amelyeket az alkalmazás továbbított a kutatócsoportnak.

A szakma aggódik az AI miatt, aminek van még hova fejlődnie

Ugyanakkor a digitális biomarkerek kifejlesztésében még bőven akadnak hiányosságok, ráadásul használatuk komoly jogi kérdéseket is felvet. Egy korábbi, alvásminőséget vizsgáló tanulmány például kimutatta, hogy a depresszió előrejelzésében még mindig az önbevallásos kérdőívek bizonyultak pontosabbnak, mint az AI-eszközök elemzései. Ráadásul a felhasználók érzékeny adatainak kezelése is akadályt jelent egyelőre: az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) csak most kezdte el a pszichológia nagykönyvének számító Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyv (DSM) legújabb kiadásának előkészítését, amelyhez már 2025 júniusában egy biomarkerekkel foglalkozó albizottságot is létrehoztak. A DSM legutóbbi változatát 2022-ben adták ki, ami olyan szakmai támpontokat és naprakész tudományos álláspontokat tartalmaz, mint a rendellenességek kritériumainak és leírásainak módosítása.

A hiányosságok miatt a pszichiátriai és pszichológiai tudományos közösségekben is aggályokat vet fel a digitális biomarkerek használata a terápiás ülések gyakorlati használatában. Az APA tavaly szeptemberi, 1742 résztvevővel készített felmérése szerint a kérdőívet kitöltő pszichológusok 56 százaléka használta munkájához az előző egy év alatt az AI-t, ami közel a duplája a 2024-es 29 százalékos aránynak. Azonban ez a tendencia azt eredményezte, hogy a szakemberek jóval kritikusabban kezelték a mesterségesintelligencia-eszközök szakmai használatát: a kitöltők 92 százaléka aggodalmát fejezte ki az AI-eszközök pszichológiai alkalmazásával kapcsolatban, leggyakrabban a potenciális adatvédelmi incidensek (67%), a váratlan társadalmi károkozások (64%) illetve a bemeneti és kimeneti adatok torzítása (63%) miatt.

A kritikák nem alaptalanok, hiszen a hagyományos, nem AI bevonásával végzett pszichológiai állapotfelmérések hosszú életútinterjúkkal és kérdőívekkel készíthetők el a legmegbízhatóbban. Az APA sztenderdjei szerint ezek a pszichometriai tesztek az attitűdelemzést, az érzelmi működést, intelligenciát és a kognitív képességeket is részletekbe menően figyelembe veszik. Ezekkel a paraméterekkel mérhető fel a páciens pszichológiai működése vagy a pszichológiai és a neurológiai rendellenességek jelei is. Az egyelőre kérdés, hogy a digitális biomarkerek képesek-e ebben a szerepkörben helyettesíteni az emberi terapeutákat, és hiteles diagnózist adni.

* * *

Ha öngyilkossági gondolatai vannak, hívja a 116-123-as lelki elsősegély telefonszámot vagy a 112-t! A pszichiátriai gondozók országos listáját és térképét itt találja.

* * *

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Azonosítottak egy vegyületet az agyban, ami magyarázatot adhat a felnőttkori depresszióra

Bodnár Zsolt tudomány 2025. október 28.

Az SGK1 enzim agyi szintje megmagyarázhatja, miért hajlamosabbak a gyerekkori traumát átélt emberek felnőttkorban a depresszióra vagy az öngyilkossági gondolatokra.

Akár 140 embert is érinthet egyetlen öngyilkosság, amiből ötóránként történik egy Magyarországon

Kun Zsuzsi KULTÚRA 2025. április 11.

Az öngyilkosságnak nincs egyetlen kiváltó oka, nem tehet róla senki: sem maga az elkövető, sem a környezete, és nem írható a genetika számlájára sem. A Védőháló című, szakmai beszélgetéssel egybekötött színdarab ledönti a témát övező tabukat.

Az USA-ban drámai mértékben nő az öngyilkos fiatalok aránya, de mi a helyzet Európában és Magyarországon?

Szabó Attila tudomány 2024. április 29.

Jonathan Haidt amerikai szociálpszichológus a mobiltelefonok, a számítógépes játékok és a közösségi média elterjedésének tulajdonítja a trendet. Ezek az okok nálunk is jelen vannak, de vajon meglátszanak az öngyilkosságok számában is?

Ezrek menekültek a halálba évente a legvidámabb barakkban

Balázs Zsuzsanna FOTÓ 2024. április 27.

Az államszocializmusban agyonhallgatták az öngyilkossági statisztikákat, de a rendőrségi helyszínelők Fortepan-archívumba került felvételei árulkodnak a tragikus tényről, hogy lakosságarányosan jóformán a teljes 20. században Magyarországon volt a legmagasabb az öngyilkosságok száma.