Magyar kutató is részt vett az univerzum legújabb és legpontosabb térképének elkészítésében
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Az univerzum nagy léptékű szerkezetéről és gyorsuló tágulásáról készült friss tanulmányát hozta nyilvánosságra a Dark Energy Survey (DES) nemzetközi együttműködés, amelyhez a kutatók hat éven át gyűjtöttek adatokat – írja sajtóközleményében a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont. A 600 galaxis megfigyelésével készített kutatásban Kovács András, az MTA–HUN-REN CSFK Lendület-csoportvezetője vett részt Magyarországról, aki elmondta: „A DES adatelemzési folyamata során kidolgozott módszerek és statisztikai eszközök adják a Lendület kutatócsoportunk jelenlegi munkáinak alapját.”
Ezekhez a megfigyelésekhez olyan csillagászati műszereket használtak fel, mint a Dark Energy Spectroscopic Instrument (DESI) színképelemző műszer, a Euclid űrtávcső és a Vera Rubin Obszervatórium (LSST), amelyek több milliárd galaxis megfigyelésére alkalmas, széles látószögű és nagy teljesítményű kamerákkal bírnak. A tanulmány azért fontos, mert a modern kozmológia elsősorban a világegyetem energiatartalmának összetételét kutatja: eddigi megfigyelések alapján az univerzum 25 százaléka sötét anyagból és 70 százaléka sötét energiából áll, utóbbi a kozmikus tágulás gyorsulásáért felel.
A DES kutatói először egyetlen kísérletben kombinálták a négy független kozmológiai mérési módszert. Ezek a gyenge gravitációs lencsehatás (a nagytömegű galaxishalmazok által meggörbített téridő), a galaxisok térbeli eloszlása, az Ia típusú szupernóvák (kettős rendszerek) megfigyelései és a barionikus akusztikus oszcillációk (BAO) elemzései voltak. A BAO az anyag eloszlásában megőrzött, korai univerzumban uralkodó feltételeknek a lenyomatait jelenti.
A kutatók két elméleti modellt vizsgáltak részletesen: a standard kozmológiai modellt (ΛCDM), amely feltételezi, hogy a sötét energia sűrűsége állandó az időben. Ez a modell alapvetően helyes leírást adott, ugyanakkor a sötét energia tulajdonságainak időbeli változását megengedő wCDM modell elemzése apró eltéréseket tárt fel. A kutatók szerint ezek az eredmények a jövőben pontosabb elméletek vagy új fizikai folyamatok szükségességére utalhatnak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A DESI megfigyelései alapjaiban változtathatják meg az univerzum jövőjéről alkotott elképzelésünket
A standard modellben a világegyetem gyorsulva tágul a végtelenségig, és fokozatosan egyre hűvösebb és sötétebb lesz. De mi van, ha valami nem stimmel az elfogadott kozmológiai modellel? Kovács András és kutatócsoportja a kozmikus voidok szimulálásával indul a rejtély nyomába.
Már nem is szuper-, hanem ultramasszív az 5 milliárd fényévre felfedezett gigantikus fekete lyuk
Az SDSS J1148+1930 galaxis 36 milliárd naptömegű objektuma a jelenleg érvényes elméletek mérethatárait feszegeti.
Hogyan lehet valami 20 milliárd fényévre tőlünk egy olyan univerzumban, ami mindössze 13,78 milliárd éves?
Ahhoz, hogy megmérjük, milyen messze vannak tőlünk a csillagok, minden hétköznapi berögződést el kell felejtenünk, és Einstein nyomdokaiba kell lépnünk, mondja Szabó Róbert, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének vezetője, akivel a Naprendszerünktől a legtávolabbi galaxisokig kalandoztunk.
Adam Riess Nobel-díjas asztrofizikus Budapesten: Még több mérés és gondolkodás kell a kozmológia legnagyobb problémájának megoldásához
A világhírű fizikus szerda este az MTA-n elevenítette fel, hogyan fedezték fel 1998-ban kollégáival, hogy a világegyetem egyre gyorsabban tágul. A Qubitnek Riess a kozmológusokat ma foglalkoztató „Hubble-feszültségről”, a sötét energia kutatásáról és a James Webb űrtávcső eredményeiről mesélt.