Valamikor a tizenkilencedik század végén vagy a huszadik század elején valaki talált egy lapos mészkődarabot, amin bevésések voltak. Hogy pontosan hol, ki és mikor találta, azt nem lehet tudni, ahogyan eddig azt sem lehetett, hogy pontosan mire és hogy használhatták – ez utóbbi kérdésre viszont most egy friss kutatás több lehetséges választ is adott.

A kutatók régóta gyanították, hogy a hollandiai Heerlen múzeumában őrzött kődarab egy játéktábla lehetett a római időkből – a mostani város helyén az ötödik századig Coriovallum néven egy római város állt –, de a játékszabályokat nem ismerték, és bár az ehhez hasonló játékok a középkori Európában népszerűnek számítottak, a római korból nem ismertek hasonlót.

Két játékos, hat figura

A kutatók a játéktáblán látható kopásnyomok és a későbbi hasonló játékok alapján mesterséges intelligenciával próbálták megfejteni, hogy mik lehettek a római játék szabályai. A tábla mérete (a kőlap alig húsz centi hosszú) miatt úgy gondolták, hogy csak ketten tudtak vele egyszerre játszani, és valószínűleg üveg játékfigurákat mozgattak rajta (ilyenekből több is előkerült a corivallumi feltárásokon). A kőlapon látható kopások megfeleltek más, szintén a római időkből származó játékokon látottaknak.

A játékszabályok visszafejtéséhez a kutatók két mesterséges intelligenciával vezérelt játékost ugrasztottak egymásnak, a meccsek során pedig 100 különféle szabályrendszert és felállást teszteltek, míg végül meglett a leginkább valószínű megfejtés: ebben az egyik játékos négy figurával kezd, a másik pedig kettővel, és az nyer, aki blokkolni tudja az ellenfél lépéseit. Nem ez az első eset, hogy a mesterséges intelligenciát ősi játékokra eresztik rá: egy korábbi hasonló kutatásban az egyiptomi szenet vagy az ír fidchell szabályait próbálták hasonló módon megfejteni.

A Ludus Coriovallum (coriovallumi játék) névre keresztelt játékot online, gépi ellenfél ellen ingyen ki is lehet próbálni, ugyanitt több lehetséges szabályváltozat is megtalálható. Véronique Dasen, a Fribourgi Egyetem régésze szerint a mostani felfedezések nagyon izgalmasak, és reméli, hogy ezzel a módszerrel más elfeledett játékok szabályait is sikerül majd megfejteni – sőt, azt is elképzelhetőnek tartja, hogy több olyan rajz, amit a kutatók eddig a graffitik kzöé soroltak, valójában játéktáblaként működött, a megfejtésük pedig sokat elárulhat a római hétköznapokról is.