Az írás gyökerei több tízezer évvel korábbra nyúlhatnak vissza, mint eddig hittük
Jóval a mezopotámiai írás megjelenése előtti, 34–45 ezer éves kőkori eszközökön és figurákon található geometrikus jelek lehetnek az írás legkorábbi ismert előfutárai, állítják német kutatók. A számítógépes elemzést a Saar-vidéki Egyetem nyelvésze, Christian Bentz és a Berlini Őstörténeti Múzeum régésze, Ewa Dutkiewicz végezte, akik eredményeiket a PNAS folyóiratban publikálták.
A vizsgálat során több mint 3000 szimbólumot elemeztek 260 őskőkorszaki tárgyon, amelyek közül sok a németországi Sváb-Alb barlangjaiból származik. A mintegy 40 ezer éves, keresztek és pontok soraival díszített mamutfigura, illetve a 38 ezer éves, rovátkákkal és pontsorokkal ellátott elefántcsont lemez is arra utal, hogy a szándékosan ismétlődő jelölések már messze a mezopotámiai írás i. e. 3400 körüli megjelenése előtt léteztek.
A kutatók statisztikai modellezést és gépi tanulási módszereket alkalmaztak a jelek információsűrűségének – vagyis entrópiájának – vizsgálatára. Bár a gyakran ismétlődő mintázatok (például kereszt, kereszt, kereszt, vonal, vonal, vonal) eltérnek a beszélt nyelvet leképező modern írásrendszerektől, szerkezeti összetettségük és előrejelezhetőségük statisztikailag összevethetőnek bizonyult az ókori Mezopotámiában több tízezer évvel később megjelenő korai protoékírásos táblákkal.
A kutatókat meglepte, hogy a protoékírás közelebb áll ezekhez az ősi jelrendszerekhez, mint a mai írásokhoz, ami arra utal, hogy az információkódolás módja évezredeken át viszonylag keveset változott, egészen addig, amíg kb. 5000 éve meg nem jelentek a beszélt nyelvet közvetlenül rögzítő rendszerek, amelyek már egészen más statisztikai jellemzőkkel bírtak.
Bár a kőkori jelek pontos jelentése továbbra sem ismert, az eredmények szűkítik a lehetséges értelmezéseket, és azt mutatják, hogy az Afrikából Európába vándorló, a neandervölgyiekkel is találkozó korai Homo sapiens már fejlett kognitív képességekkel rendelkezett az információk rögzítésére és továbbadására. A tanulmány szerint az írás csupán egy állomás az emberi jelrendszerek hosszú fejlődéstörténetében, az információ strukturált kódolásának képessége pedig több tízezer évre nyúlik vissza.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Rátaláltak a betűírás legősibb bizonyítékára
A kb. 4400 éves írásos emlék, amire egy szíriai sírból előkerült agyaghengerekre vésve bukkantak rá, 500 évvel előzi meg az egyiptomi írást.
3700 éves tetűfésűn bukkantak rá a legősibb ismert írott mondatra
A kánaáni ábécé betűivel írt mondatot egy elefántcsont fésűre vésték fel i. e. 1700 körül, a Júdai Királyságban. Mivel a területen ekkoriban nem éltek elefántok, valószínűleg drága, importált luxustetűfésűről van szó.
Mezopotámiai pecséteken alakulhatott ki az első írásrendszer
A korábbi feltételezések szerint a tranzakciókat jelölő agyagtáblácskákon jelentek meg az ékírás korai jelei, de egy friss kutatás szerint több forrása volt az írás megjelenésének.
18 ezer frissen talált cserépdarab árulkodik arról, milyen volt az élet az ókori Egyiptomban
Már az időszámításunk előtti első században is Bart Simpson módjára kellett újra és újra leírni ugyanazt a rosszalkodó diákoknak, de az irodalmi művek másolására és a kereskedés utáni nyugták írására is inkább cserépdarabokat használtak a jóval drágább papirusz helyett.