3700 éves tetűfésűn bukkantak rá a legősibb ismert írott mondatra
„Ez a fésű gyökerestül kiirtja a tetveket a hajból és a szakállból” – ez a felirat áll azon a kétélű elefántcsont fésűn, amelyről kutatók megállapították, hogy a valaha talált legősibb írott mondatot tartalmazza. A fésűre a ma Izraelben található egykori kánaáni városállamban, Lákisban bukkantak rá, amely a Júdai Királyság második legfontosabb városa volt Jeruzsálem után.
A 3,5 x 2,5 centiméteres fésűt 2017-ben fedezték fel, de a felületére sekélyen vésett feliratot csak tavaly decemberben vették észre. Az írásjelek elemzése megerősítette, hogy azok a legkorábbi ismert ábécé, a kánaáni írás elemei, ami körülbelül 3800 évvel ezelőtt alakult ki. A fésűket ekkoriban fából, csontból és elefántcsontból készítették, de mivel Kánaánban ebben a korszakban nem voltak elefántok, ez a fésű valószínűleg drága, importált luxuscikknek számított.
A szénizotópos kormeghatározás sikertelensége ellenére a kutatók úgy vélik, időszámításunk előtt 1700 körül véshették a feliratot a fésűre, amely az idők során jócskán megkopott, és a fogait is elvesztette. A fésű megmaradt teste alapján a kutatók arra következtetnek, hogy az egyik oldalán hat, egymástól nagyobb távolságra lévő fog volt rajta a hajcsomók eltávolítására, míg a másik oldalán 14, sűrűbben elhelyezkedő fog szolgált a tetvek irtására. A tárgy vizsgálata során fejtetűlárvák kemény kültakarójának maradványait észlelték.
A fésűn talált betűk hét szót írnak ki, amelyek az eredményeket a Jerusalem Journal of Archaeology nevű folyóiratban publikáló kutatók szerint az első teljesen megfejtett, kánaáni dialektusban, kánaáni írással írt mondatot alkotják.
A világ első írásrendszerei i. e. 3200 körül, Mezopotámiában és Egyiptomban keletkeztek, de ezek nem alfabetikusak voltak, hanem több száz különböző jelet használtak szavak és szótagok ábrázolására. A legkorábbi ismert ábécét, a kánaánit i. e. 1800 körül alkották meg olyan sémi nyelven beszélő emberek, akik ismerték az egyiptomi írásrendszert. A kánaáni írást több száz éven át használták, és ez lett az ógörög, a latin és a legtöbb modern európai nyelv alapja.
„Az a tény, hogy ez a felirat a hétköznapi életről szól, különösen lenyűgöző. Az emberi történelem során a tetvek mindig problémát jelentettek, és ez a felirat bizonyítja, hogy még a gazdagok sem voltak mentesek az ókorban az ilyen gondoktól” – mondta Christopher Rollston, az amerikai George Washington Egyetem sémi nyelveket kutató professzora.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: